Napi Hírek, 1924. november/1
1924-11-12 [0095]
re van szüksége, alegkisebbre épugy,mint a legnagyobbra, hogy ismét felemelkedhessek oda, ahonnan lezuhant, ilyen pillanatban oly vidám^, rakoncátlan, oly gondtalan visszavonás tombol a nemzetben, amilyet csak nagyon ritkán lehetett látni./igaz! Ugy van!/„ Kogy töboet ne mondjak, itt van az a súlyos és ijesztő ellenmondás, amelyet ma a magyar polit ikaba'n fajvédelemnek neveznek' /iíagy mozgás/, ami ebben a politikában rejlik. Erezzük ezt mindnyájan, akik magukat fajm&gyarok. nak érzik és azt hiszem, ebben a tekintetben azután igazán nincs lülöfchség köztünk, mert mindnyájan annak érezzük magunkat,/igaz! Ugy van! hl. jefczés és taps./ Earé Sztrényi Jc : z;.sf: Nincs jogunk hozzá. Dr. Óvári Ferenc: Dehogyis nincs, /igaz! Ugy van!/ ilákosi Jenő; Akik a fajmagyarságot hangoztatja!:, azok hozzák a legtöbb visszavonást, a legtöbb ballépést, a legtöbb félreértést a nemzetbe. Percig se legyünk semmiféle illúzióban. Európában fajok voltak, de fajnépek nincsenek. Keverék föld ez és összevissza ömlött a vér egyikből a másikba, itt tiszta vért, tiszta fajt nem lehet látni, itt csak az összes fajok által megfestett vér van, Magyarország különösen oly^biografiai fekvéssel bir, amely egyfelől csatatere volt a keletnek és a nyugatnak, másfelől mindig kívánatos terület volt, amelyre éhes héditök örökösen fenték a fogukat és amelyet próbáltak megkapni és évezredek óta-csak az egyetlen magyar-faj az, amelynek sikerült itt államot alkothia, a rendetlenségbe rendet vinni, a változatosságben állandóságot teremteni./igaz! Ugy van!/ Senki másnak ez nem sikerült, de nekünk sikerült. Jöttek őseink és azok testén,vérén,lelkén keresztül száguldozott Ázsia,Európa,a dél, az észak, a nyugat, az egé^z világos e harcok folytén oly vérkeverék jött létre, amely elsőrendű a világon, amely özönével termeli a tehetségeket, a zseniket, amely.kép ; s volt- ötven év alatt oly haladást, emelkedést produkálni, amelyet'más nemzetek évszázadokon keresztül alig tudtak elérni./igaz! Ugy van!/, amely prcdukáltaa mult száztd első felét és derekát, cmikor oly tündöklő csillagok tűntek fel : magyar égen, amelyeknek manapság minduntalan kénytelenek vagyunk a centenáriumát megülni. A Potcfiek, a Madáchok, a J,éka;'ak, a Vörö x smartyak, a Deákok, a Kossuthok, mind oly tömegesen jöttek fal a magyar-'űgre, mint sehol a világon ezt nem lehet látni másutt. 3z ol^ reneszánsz volt, amely úgyszólván . na^y európai reneszánsznak eztraktuma. Ez egy egészen különös jelenség volt. Szeretném tudni,, ha e nagyokból kicsapoljuk a tőt vért, a német, &, török, a zsidó és mindenféle vért, ami beléjük keveredett, mi mmTad, az ?* úgynevezett magyar fajnak, -amelyet ma a szemünkre hánynak,/Igaz ! Ugy í van!/ Ln ezt öregember tapasztalásából, olvasmányából, töprengéséből, gondolkozásából leszűrtem,mint nézetemet adom ét a világnak. Erre fektetetem én immár a re: enyémet. Ez a faj, amely itt alakult, akárhogy tévea, akárhogy botlik időközönként, mindig taproáll és mindig felemelkedik os vele emelkedik fel a nemzet, csak azt, ami nagyjaink: örölrül adtak, azt nem szabad cserbenhagyni^ azt ne feledjük el. káprázatos szép jelenség az a jőve, amelyet mint uj korszakot jo'lölt meg tisztelt barátom, az az uj korszak bizonyára jönni fog. Az a magyar nemzet, amely a'maga fajiságával megfestette, 0 nagyszerű kövéreket, amely talentumos és erős férfi akt vs gyönyörű asszonyé- r kat nevelt, mindig képes lesz arra, hogyne 7 megmentse géniuszainak alkotásait, mert err^ mindig képes volt és mindig bele tudott illeszkedni a világ haladáséba és fejlődésének áramlataiba. Ezt mi ezentúl is meg fogjuk tudni cselekedni, ha a múltból ki tudjuk ragadni azt, ami'mar veszendőnek látszott, ha mog tudjuk menteni ezeket az alkotásokat." Hiszen sehol Európában oly értékes alapja a partikuláris/ xfcLKXxkx életnek, mint Magyarországon a táblabirók, nem volt. Sehol oly alkotást,mint a vármegyét, a régi.vármegyét nem hozott létre semrifele ne..zet. Sehol oly elméloto'az államiságnak, mint a magyar szent korona elmélete nem bukkant fel. Sehol egy Petőfitnem hozott ele a vi- ' lág és sehol azt a fellendülést, fölemelkedést, «azi a villámszerű revelációt, amellyel Magyarország az uj európai életbe beleillesztette magát, nem lehet t apaszt alni, /iga z\_ Ugy van!/ /Folyt ctásakövetkatik. /
