Napi Hírek, 1924. október/2
1924-10-19 [0094]
fk% Apponyi : beszámpl/ór-ől szőlő tudósítás IV. f oly tat .'ss. / - Hoat peAig nem fejezhetem be beszédemet anélkül, hogy meg ne emlékezzem arról, Jiogy ,a nyár folyamán találkoztunk, s akkor nem politikáról szólottam erről a helyről, hanem[arról, amit a mi szent hitünk Magyarországon jelent világi tekintetben is,a nemzet megerősödése tekintetében is. A jászsági katholikus gyűlés, melyen megjelentem, cs-k egyike volt nnnák a számtalan gyűlésnek, melyet világ-és országszerte tartanak és tartani fognak, s előfutáré volt annak a nagyszerű katholikus gyűlésnek, mely Budapesten folyt Id, melynek^ * j párját, mióta cmLékozom. nem lrlttam, melynél az oltáriszentség köré összesereglett körmeneten negyedmillió ember vett részt hittel, komolysággal-, - Szert emlékezem meg ezekről a mozzanatokról, .mert ezekben látom annak ^/ nagy erkölcsi erének megnyilvánulását, melyre támaszkodni egyedül lehet az ál t ozatkész komoly hazafiaknak, kikre az országnak szüksége vcn.Eagy s jnálattal vettem észre, hogy egyházunknak ily nagyszorü eromegnyilvánulása más egyházak némely tagjának körében aggodalmat, viszszatetszest, gyanút váltott ki, amelyet azonban maguknak ezeknek az egyhazaknak köreben csakhamar kikorrigáltak. Senkinek sincs oka ebben az országban aggódni azért, hogy az ország katholikus hivői az ő egyházukhoz - melynek tanításában gyökeredzik erkölcsi erejük -hü ragaszkodást tanúsítanak; nem üzenünk ezzel hadat senkinek, sőt a aresztény szeretet jegyében össze akarjuk fogni a nemzetnek minden ép becsületes erejét a nagy munkára es feladatra: hazánk ujjáteremtéséro-, . A hallgatóság gróf apponyi Albertet szavai végeztével íelkes ün• "népiesben részesítette. A beszámoló után több látogatást tett gróf apponyi Albst, délután • egy crakorpedig a lehel Kürt-szálló dísztermében tartott 200 teritékes banketten vett részt. Itt Srdős András apátplébános-köszöntötte íel az osz allamferfiut, mint a világ legnagyobb szónok i tehe tségét, nemzetünk büszkeséget, • " ' ? (válaszolt: Offe^n - amikor az apát urnák szavaiT'hal1otram, feléledt öíottem egész hosszú politikai működésemnek emléke, hiszen nagyon kis része ennek a munkának az, amely nem füz Jászberényhez. Ha visszagondolok, arra, amit ate/ltcm, egy darab világtörténelem játszódik; le•előttem azalatt a félszazad alatt, melyet aközélet terén töltöttem. Amikor mint fiatalember •-.* beleptem a magyar köa-életbe, Magyarország bizalommai, reménnyel nézett egy szebb jövő elé. A kiegyezés véget vetett - legalább így véltük akkor - az alkotmány os • ki/üzdelmeknek, biztosította * *v ' < az állami önállóság lényegét, alkotmányunk folytonosságát, nyitva állott előttünk az ut, hogy évszázadoknak nem a mi akaratunkból, hanem a históriai viszonyok folytán előállott mulasztását póioljuk, hogy a nemzetet Széchenyi Istvánnak szép álmai felett felemelhessük, a megajándékozhassuk a művelt emberiséget egy nemzettel, melyben minden képesség megvan, s amely csakugyan hamarosan megmutatta, hova tud fejlődni. Few mondom ezzel azt, hogy a kiegyezési mü tökéletes volt. Bn is azok közé tartoztam, akik bírálták, előbb belülről javíthatónak tartották, később másháoáalkotás. sal l helyettesitendőnok vélték. Ijöbbv Senki nem tagadhatja, ötven" év alatt Magyarország bámuiatoir-rc jlődesen ment át ugy közgazdasági,mint kulturális tér-,n. hn átéltem ezt a fejlődést, gyarló erőmhöz képest közremükidtem benne kritikával, ellenzéki kritikával, mart az ellenzéki kritika, ha elvi és t rsaaalmí alakon nyugszik, nem meddő gancsvetés, hanem közromüködés az alkotásban. Mindig idealom volt a független,erkölcsi épségben megtagadhatatlan, a meggazdagodott fényes Magyarország, magyar nemzet. S e felé az ideál felé köze- lcdni látszott, a mi fejlődésünk. S egyszeri beállott a nagy összeomlás. J Ónok előtt ma az az ember áll, aki elte alkonyán egész életmüvánek összeroskadasat lattá, de aki egyszersmind abból a történelemből, raelyst átélt, reményt es biztatást msrit a jövőre. Ha valaki abban a gyülekezetben,melyből most jovok,^kiejtette azt a szót, nogy a békeszerződéseket revideálni kell, az ottlevo leghatalmasabb tényezők részéről, /.a legszenvedélyesebb visszautasítással találkozótt; ezek a békeszerződesek,ugy mondották, megtámadhatatlanok és mindenkorra valók. Pem lehet mű, mely örökkévalóságra van szánvaj ma még senkisem látja, hogy minő körülmények között, mikor es minó eszközökkel le-3z annak módosítása elérhető.. /Folytatása következik./
