Napi Hírek, 1924. október/1
1924-10-05 [0093]
§G G n f b o 1 jelentik a Magyar Távirati IrodánakT • ..• ; .A Kenzctek. pzbvjt'ségo f.c'1-öjZclit'atta ~ -T „ a szellemi együttműködés bizottságét, hogy a magyar tudományos munka és a szellemi munkások érdekébon Urolhivást j intézzen!a világ tudományos köroihez.^Apponyi Albert gróf első delegátus a következő levelet intézte Henr$ Bergsonhoz, a szellemi együttműködés bizottságának elnökéhez: jj> "ízzel kapcsolatban Elnök ur! Az a felhívás, amelyet 192-2 november 4-én szíves volt Üyvvua> bizottság. . ; nevében, .melynek „ . oly méltán áll az élen, az egye temekhez, akadémiákhoz és az.egész világ tvaotnányöis térsaságaihoz intézni az osztr/ák szellemi munkasok és ausz>tria szellemi életének érdekében, emberséges és egyben gyakorlata lépés volt. Felhívása annak a magas foglalkozásbeli szolidaritásnak szellemében fogamzott, amely a gondolat munkásait és a művészi szép megvalósítóit egyesíti*ínéin hangzott el hiában. Felébresztette és megerősítette,valamennyi civilizáció népei között az együttműködés és a szoliaantas érzelmeit £ s hozzájárult az európai civilizáció tűzhelyének , renntartasahoz, amely a legsúlyosabb veszedelmek közt f orog, L, C j^M^a^ Amikor bátor voltam a népszövetségi közgyűlés ötödik ülésszakának második bizottsága elé terjeszteni indítványomat, amelyet e" . bizottság tagjai egyhangúan elfogadtak, erre az' ' 1 'örvendetes előzményre gondoltam. Most tehát arra kérem Elnök urat, • é szivesKeajok érvényt szerezni ennek a határozatnak. Egy olyan felhívás, amelyet Cn és ebben a bizottságban helyetfoglaló fő munkatársai irnak alá 4 '•' a kemzetek Szövetségének égisze alatt bocsájtanak ki, .mely a^nyilt és lojális együttműködés szellemében vállalkozott Magyarország pénzügyeinek orvoslására, bizonyára kedvező visszhangot fog • ; Kéltem a szellemi együttműködés nemzeti bizottságainál elsősorban,^ de egyúttal valamennyi ország értelmiségénél és tudományos intézményeinél is, akár tagjai ezek az országok a IJemzetek Szövetségénok, akár nom, mert a civilizált népek nagy családjának részesei.' Az az ország, amelynek számára az egyetemek, akadémiák, tudós társaságok ésfuMtTYU^bizottságok testvéri segítségét kérőm, erejéhez es fiainak kis számához mérten igyekezett méltónak bizonyulni a civilizációhoz, amelybe a kereszténység révén belépőtt, s amelyet több szazadon át megvédett a keletről jövő támauások ellen. Követto a nyu- ' gati civilizációt forrongásaiban, küzdelmeiben, de egyúttal újjászületéseiben is. Valamennyi nagy nyugati áramlat és irány visszatükröződik Magyarország szcllenü ticli&éft* intellektuális civilizációjának történetében. Igaz," nogy az én hazám nem bűszkél&euhetik azzal, h °gy ogy Pascalt, egy Pasteurt vagy egy hantét adott, de omolt fővel követeli nugának azt az érdemet, hogy megajándékozta az emberiseget Semmelweiss Ignáccal, az anyák jóltovőjévol, aki felfedezte a \vZuM>á^ gyermekágyi láz okát, H* matematikai tudományokat Bolyai Jánossal, a - «tftfenom-eufclidesi geometria megteremtőjével, a fizikai tudományokat Eötvös Loránd báróval, aki a testek nehézkédeséről " / fontos törvényeket állított fel, a nyelvésze ti tuaomány okat Körös i CsomjiVaal, az első tibeti nyelvtan szerző jével s[ c.z : '~cszmolr.sz^(^'ö\}é^T€^3^Q^)^&^ ajándékozta iZ emberiségetj Petőfivel az egyetemes szabadság halhatatlan költőjével, Munkácsy Mihállyal, a világhírül festővel és Liszt Ferenccel, aki ép olyan ( nagy magyar hazafi volt, mist amilyxaj^jaagy.— i K< ,zeneszerző. " '* (jíáu^AlJ^ Magyarország azonban nem érlelhette volna ki a llűáTomai^.j nak és^a művészeteknek ezeket a. nagy férfiait, ha nem állt volna imindon időkben szinte megszakítás nélkül - a sajnos sok háborús év ellenére is - y • . Közép- és wyugateurópával. Magyarország fiai a középkSiban BoxiognoL, Paris és SalamanCa egyetemeit látogatták,^ később - főképen a protestánsok - Skócia, Hollandia, Németország és Svájcz egyetemeit s magukkal hozták hazájukba a tudomány .felfedezéseit és A szellőm haladását. A magyar főiskolák gyakran meghív-, ták tanszékeikre a külföld kiváló tudósait. Csak egy nevet idézők itt, Gomenius-Komensky cseh tudósét, aki a filozófiát és a pediigógiát tanította a sárospataki református főiskolán. Ezt a szerves és intenzív összeköttetést, amely Magyarország és, a külföld tudományos világa között. • szövődet' s amelyet a századok folyamán a két civilizáció közt duló háború évei sem tudtak megsemmisíteni, ezt.az^összeköt otést fenyegeti most veszedelem csaknem tisztán .nyagi okokból. ("^yUtf , förv" \
