Napi Hírek, 1924. október/1

1924-10-04 [0093]

Iondonból jelentik a Magyar Távirati Irodának: Az Economist legutóbbi száma hosszasan foglalkozik a magyarországi állapotok, kai. A lap a többi között ezeket irja: Budapest, ez a különben is nagyon vonzó város, a népszövetségi terv következtében a külföld szemében messzemenő érdeklődésre tart számot s ennek.itul aj donitható, hogy már a legutóbbi időben is nagy idegenforgalomnak lett a színhelye. Látogatóinak legnagyobb része sokkal kedvezőbb viszonyokat talált Budapesten, mint ahogyan vártáj . Az ínség és nyomor külső jelei láthatólag kevesbedtek, a lakosság lelki állapota altalánosságban nyugodt és meglehetősen reménykedő. Azért természetesen panaszokat is hallani. A legutóbbi búzatermés sok helyen rossz volt, a tőzsde stag^nál és azok, akik hosszú időn keresztül spakulációból éltek, természetesen kedvetlenek. Sok szó esik a munkanélküliségről, is, az árak meglehetősen magasak, s noha az indexszám állandóan csökken, az a vélemény uralkodik, hogy egyes helyi- produktumok - mint például a cukor - a szomszéd államokban olcsóbban kapható,mint abban az országban, atol előállítják. Ám ezek mellett az árnyoldalak mellett reménykeltő.jelenségek is mutatkoznak. A búzatermés ugyan messze elmaradt a multesztendei aratás eredménye mögött, azonban mégis aligha gyengébb,mint a háború utáni esztendők átlagtermése. Az «riási cukortermelés kétharmada a kivitel rendelkezésére áll, s annak értéke kétmillió fontnyi csinos összeget jelent az ország fizetési mérlegében. A burgonyatermés ^rendkívül jó, s ^tengeri, amely oly nagy szerepet játszik a sertéshizlala3ban, szintén elsőrendűen fizetett. A munkanélküliek száma a hivatalos számadatok hijján,mintegy 50.000U. tehető, A szocialisták statisztikája 3^.000 munkanélkülit tart számon , s ha az egÓ3z .lakosság 5 százalékát vesszük normális munkanélküliségnek - mint ahogyan ez Angliában is van akkor Magyarország még akk r sem panaszkodhatna, ha ,100.000 munkása állam -. kereset nélkül." Az ágrak ugyan meglehetősen magasak, de az élelmiszerek árai a többi cikkekhez képest aránylag alacsonyak és ha a kereskedelmi élet számos ágában pangás mutatkozik is, az á* kereskedőtkorlátoltságának tulajdonitható, akik még mindig nem akarják átlátni, hogy az'inflációval való versenyfutásnak xgxxxEXKóx egyszersmindenkorra vége van. Általában Ma- ' gyarország nem panaszkodhat gazdasági tekintetben.A tulajdonképeni nehézségek inkább pénzügyi természetűek, t-^ •AZ a körülmény, hogy a valutát immár sikerült stabilizálni, még pedig az^angol valuta alapján, ugy látszik kezd a lakosság lelkében meggyökerezni es noha a pénz állandósítása még nem hozta meg minden gyümölcsét, fokozódó bizalom jeleit vehetjük észre. A kereskedők lassankint rátérnek a hitelüzletekre, s a bankokba ismét szivárognak a'betétek. Kár,, hogy a takarékbetétekről nem hoznak hivctalos kimutatásokat.nyilvánosságra. A hetipénz kamatlába mostanában egynegyed és egyfél százalék között ingadozik,s nehéz megérteni, miért nem sülyed még mélyebbre, hiszon a beruházások spekulatív-célja már nem áll fenn. Rövidlejáratú kölcsönökben nincs hiány, s azok esetleg külföldi hitellel könnyen fedezhetők volnának. Másrészről az is igaz, hogy a külföldi tőke, ha .nem hónapokra, hanem esztendőkre kínálkozna k„ nagy keresletre találna. A banlvkamatlábnak 10 százalékról 12 1/2 százalékra való feláras lését 0 sajtó éles bírálatban részesítette. Beavatott körök viszont csodálkoztak,, hogy ez a felemelés miért nem történt már egy hónap#al ezelőtt , hiszen Becsben a bankkamatlábat 15 százalékról 17 százalékra emelték fel. Egyébként kérdéses, hogy a kamatláb felemelése a lélektani hatáson kivül még más hatásokat is kivált-e, mivel a bankkamatláhx időst semmiféle összefüggésben nem áll a valóságban követelt kámr.tlábbal. Eat Hónapos betétekéit 15 százalékot fizetnek a bankok, 6 a kereskedelemnek és iparnál: nyújtott bthkkölcsönök költségei még mindig 20 százaléknál többre rúgnak. Ilyen viszonytk között- hosszabb ideig lehetetlen versenyképes üzletet vezetni. /Bolytatása következik./