Napi Hírek, 1924. október/1
1924-10-03 [0093]
/íúailáth gróf nyilatkozatánál': folytatása./ Helytelen azonban az, hogy ennek az osztályharcnak annyi tartalmat, erőt ős határozottságot tul-ddöni±anak, mintha az politikai progrmmm, vagy világnézet volna. Nem igaz az, hogy az uralkodó osztály egyúttal közgazdaságilag is a leghatalmasabb volna. Az igazság szempontjából^nczve az elmeletet, nem egyes tudományos természetű állításokat cáfolt Sombart, hanem az egész felfogást. Szerinte a forradalmi jellegű osztályharc elmelete metafizikán alapszik ós ez a metafizikai bázis korhadt. Ez az alap a már röviden vázolt szocialnaturalizmus ós ozt a világnak az igazsággal ellenkező alapfelfogása miatt viszsza kell utasítani. Lz az elmélet - mondotta Sombart - ugyanis félreismeri azt,^högy^az emberi lét két világból áll: a természet és a szellem világából és félreismeri, hogy a szellemi és az eszményi dolgoknak onállo életük van. Balgaság tehát az emberi cselekvés indítót' okait kizáiólag a természeti erőkben keresni, mert önálló kezdeményezés csak szellemi és eszményi képességekből fakadhat. A történelemében nem ösztönösen mozgatott emberek hömpölyögnek, hanem szellemi és természeti erők mérkőznek. "Sombart tanár ezután áttért az osztályharc értékelésére. Mogállapitotta, hogy a forradalmi osztályharc teóriája durva, mert minden^emberi cselekvést lealacsonyít. S teória a tömegek lelki élotero.nézve veszedelmet jelent, mert gyűlöletre uszitja az emborokot egymás iránt. Nom várhatjuk tehát, hogy ebből a gyűlöletből, melyet az osztályharc teóriája teremtott, a szeretet országa fog felbukkanni. Be máskülönben is veszedelem ez az elmélet a nyilvános és politikai életre nézve is, mert kizárja a békés együttélés lehetőségét s czert az osztályharc csak bomlasztóan hathat. Épen ezért a jövő társadalmának - legyen az akár szocialista, akár kommunista - mégis csak nemzetinek is koll lennie,'"mert különben nem állhat f 0 nn.. -Lzután arról a politikáról beszélt hombárt, melyet az osztályharc problémájával szemben követnünk kell. Küzdenünk kell ©1lene ? de ez rationális okokkal nem történhet meg, mert a forradalmi osztályharc teóriájából már rég. n eltűnt minden tudomány és vakhitté, dogévá, jelszóvá lett, amint azt bolsevizmus oroszországi uralma is bizonyítja. Arra kell törekednünk, hogy e vakhitté', mondhatni babonává f . alakult teóriát az igazi hit váltsa fel o errcnézvo Sombart nem lat más sikerhez vezető utat, mint az Istenben való . régi hithez való visszatérést, tízerinte az Istenben való hitből ered az eszmében yalo hit és csakis az Üste-nhitből jöhet egyetlen újjáépítő hatalom: a szeretet. Rögeszme az, hogy oly emberek is szerethetik egymást, -.kik nem hisznek Istenben, m^rt az emberszeretet Isten szeretete, nzt a hitet erős egyéniségeknek 1 kellene a nép közé vinni, A küzdelem kilátásai - mondotta öornbart - ugyan nem reményteljesek, dc nem is kilátástalanok, b lehet, hogy a megváltás épen a prolctartömegből indul ki. De el kell készülnünk arra is, Hogy esetleg a nemtelen durvaság győz. Az' osztályharc letiprása a szociálpolitikának valóban legmélyrehatóbb és leghatározottabb problémája. Ha ezt nom sikerül valami uton-módon megoldani, menthetetlenül a végelpusz** tolásnak megyünk elébe. "Sombart előadását hosszantartó tetszésnyilvánítással fogadták, majd egész estig tartó vita következett. AVTWJ-J^K, - A vitában én szólaltam fel elsőnek - mondotta Mailath József gróf. BelszólalásCT^pT azzal okoltatnmeg, hogy mivel harminc éve tagja] a társulatnak, igy annak minden számotteve tagját munkájából ismerőn másrészt Sombart tanárral huszonöt év óta személyes és levélbeli összeköttotésben állüK Végül, mert a bolsovizmust nemcsak, y teóriából is men^y., hiszen azon maga is, családtTHvis keresztűimenttcVvC. Tudományos diszkusszióba nem folyt?bc, inkább a gyakorlati szempontot tartotta.szem előtt, migel gyako^rlatbél tud0%*y mit jelent a bolsevizmus az életbon., hiszen a proletárdiktatúra alatt négy fogházban VolUu^e-lszólalásK.Xautsky nyilatkozatával fejeztedbe; ; a bolsevizmus 1 sötét folt marad a szocializmus történetében. /Folyt.köv./
