Napi Hírek, 1924. október/1
1924-10-12 [0093]
íá nagyharsányi tudósítás első folytatása,./ izzel nem akarom lekicsinyelni a többi foglalkozási ág jelentősségét, azonban^ ugy érzem és értem, hogy ez a föld teremti meg az alapját és lehetőséget annak, hogy a többi foglalkozási ág is virágozhatik. A munka azonban nom elég ahhoz, hogy a haza nagy legyen. Ehhez szükséges az is, hogy bennünk meglegyen a nemzeti'érzés és ez eggyé kovácsoljon bennünket együttes/eredményes munkára. En'a haza sorsát a vezetek bölcséé segeben es a vezetettek munkájában és hazaszeretetében látom biztositva. vogul a magyar föld megújhodására és a nép boldogulására űritette poharát. Szabó Károly református lelkész a nemzeti hadseregre és a vármegyékre, óhazának e két pillérére üritette poharát.. Ezután Szabó István földmivelésügyi miniszter szólalt fel. Eátérve a politikai helyzetre, ezt mondta: — Nehéz a helyzetem. I-arátaimmal együtt Magyarországon a gazdasági és politikai életben uj irányt tetemtettema megvalósítottam a kisgazdák összetartozását. Hosszú évek keserves és'nehéz munkájával elértem azt, hogy a kisgazdatársadalom, amely ennek a nemzetnek alapja, ereje és amoly csak^panaszkodni tudott, de sorsán segiteni nem, helyet foglalja törvényhozás házába, ott, atjol róla és nélküle tanácskoztak a régi időkben. Sikerült a miniszteri tárcák egyikét is megszerezni a ^kisgazdatársadalomnak igénytelen személyemben, aki a mai viszonyokhoz mérten elég ^hosszú ide óta kínlódom a miniszteri székben, amelyet bársonyszéknek neveznek, de tövisekkel van kirakva. Sikerült a kisgazdatársad»alom erejét ^odaf ej leszteni, hogy a nemzet szolgálatába állíthattuk és felitértük a társai alom minden rétegét arra, hogy jöjjön velünk közös munkára a hazaért. Amikor abban a helyzetben voltunk, hogy később sokszor meglehetős donto szavunk is volt, beállítottuk a kisgazdapártot az ország szolgálatába, beállítottuk a kos^erves időkben ugy, hogy nem csak a magunk erdeket néztük, hanem azt, hogy az ország érdekében mennyit szabad követelnünk, tennünk es mennyit kell engednünk., /Éljenzés. / Hovatovább mindig több és több panasz vágódik a fejemhez. Az, hogy a régi kisgazdapártot el engedem sülyeszteni, mert a kormányzás más irányba megy. Nehéz, súlyos V^/?^vy/^ s /5^v9/^ al<5szinüs6 S látszatával bir. kegyetlen, nehéz helyzet ?WWfw/í//!sw oz ; tudniillik az, hoggy mennyiben igazak eásek a vájlak, milyen irányban megy az átalakulás, meddig lehot nekünk ügy képviselnünk az összefogást, amint az ma van, vagy elérkezik-e az idő arra, hogy a^kisgazdapártot mint önálló kisgazdapártot állítsuk ismét az ország szolgalatába. Nehéz kérdés ez; s akinek személyén ennek eldöntése megfordul, • ' annak, bizony, sok álmatlan éjszakát okoz. Nekünk első az ország, azután jövünk mi. /Elénk tetszés és éljenzés./ Ebből'indultam ki és ezt az utat követem; ezt az utat akarom követni tovább is. /Éljenzés./ Ezt akarom követni, de egy feltevéssel: elsülyeszteni, beolvasztani, megsemmisíteni a fa gi i, erecie ti kisgazdapártot soha, de sohasem fogom hagyni. Hogy mikor következik el az az idá, nem tudom, de igen nagy dolog ós ok kell arra,' hogy megtegyem. De ha ezek az okok elkövetkeznek, akkor meg fogom tenni. Roppant^nehéz viszonyok közt küzködünk, azt mindenki tudja. A polgároktól mindig áldozatot kell követolni s aki ma kormányon van, feltétlenül népszerűségének rovására megy ez. Ami igénytelen személyemet illeti, két dolgot akarok emliteni. az egyik a földreform, programmom alaptétele. Evek óta nagy erőfeszit/é§eket teszek, sok helyen akarok a helyzeten segíteni, de nem tudok, mert a döntés más kézben van. Nem akarok erre kitérni, nem akarok panaszkodni. Ha vannak körök, amelyek C3ak azért akadályozzák a földreformot, mert az én nevemhez van kötve és ha ennek sikeresebben menne a keresztülhajtása, akkor, ha én nem lennék, készségesen felroallok az^Lutból. Hogy lehet a végrehajtás tekintetében oly intizkede^ foganatosítani, hogy a reformot eredményesebben vigyek keresz- (selaet tűi, nem tudom. Megvannak rá a kísérletek, A másik kérdés és talán van, a aki azt mondja,hogy nem volna szabad miniszternek igy beszélni,de nem í lehet elhallgatnom, az az, hogy köztem és a pénzügyi kormány között majdnem kiegyenlíthetetlen ellentétek vannak a vagyonváltságföldek értekKogállapitása tekintetében. Ha a kormány ezeket a földeket ingyen kapta meg, mert ingyen, adóban kapta meg, amikor annak megszerzése tisztán a földreform kere ^ztülviteléneic céljából történt, akkor én a mai időben í nem járulhatok hozzá, ahhoz, hogy az ujabb pénzügyi kormányzat a földeket forgalmi aron juttassa be az igénylők birtokába. ' ' /II.folytatása következik-/
