Napi Hírek, 1924. október/1

1924-10-10 [0093]

§ Varsó, október 10. A Czas "Oroszország és a danái államok" címen foglalkozik az osztrák-magyar monarchia utódállamainak azzal a mozgalmával, amelynek célja, hogy a Dawes-féle tervezet hatása alatt az eddigieknél jobb fogyasztó piacokat keressenek, még pedig elsősorban Oroszországban.. Legtevékenyebb ez irányban Csehország, amely különben már « 1922-ben kötött Oroszországgal kereskedelmi- szerződést. Ebben a szerződésben az a — Lengyelországra nézve igen szeretetremélté - záradék foglaltatik, hogy Csehország orosz-lengyel összeütközés esetén semleges marad. Cse." '> országnak ez a sietsége kedvezőtlenül befolyásolta nemzetközi helyzetét Benes ekkor Franciaország és a szovjet között akart ,közvetiteni, de itt is kudarcot vallott. Most azután azt hirdeti, hogy_ megbízást kapott a kisantant, továbbá Ausztria és Magyarország bevonásával létesítendő dunai kon— „ , föderáció tervének kidolgozására. De -alig hangzott el a hir, tíeipel máris kijelentette, hogy Ausztriának esze ágában sincs belépni ilyen szövetségbe 9$gyontétii-tn. A magyar-oresz kereskedelmi szerződés hirével betelt a mérték. Kitűnt ugyanis, hogy Magyarország nem várt Benes protekciójára, hanem önállóan szabályozta ügyeit Oroszországgal és ezzel meghiúsította az uj cseh diplomáciai diadalt. A cseh sajté, mintha karmester pálpája irányitana, --?f élre ver te a harangot és ' azt hirdeti, hogy az orosz—magyar egyezmény fenyegető veszedelmet jelent Európára. A félhivatalos Prager Presse budapesti tudósításban arra mutat rá, hogy a magyar-oros. gazdasági megegyezés felesleges, mert hiszen naftát például Lengyelországból is kaphat Magyarország. /Itt a Czas zárbeiben megjegyzi, hogy ezt a naftát a csehek akkor sem eresztik át, ha Lengyelország el i3 határozza magát nyers nafta eladására,/ Arról is beszél a német nyelvü^cseh lap, hogy sző van Románia és Lengyelország elleni katonai egyezményről és hogy bizonyos fajtájú német-orosz-magyar szövetség készül. Ilyen szellemben ir a többi cseh lap is, azzal ijesztve Lengyelországot, hogy Magyarország lőszere fog szállitani Oroszországnak. A Czas a cikk további részében régi lengyel közmondást idéz arról, hogy a megijedt ember másokat ijeszt. Csak az volna különös, ha a cseh publicisztika olyas naivnak gondolná a lengyel közvéleményt, hegyben-' nek a nyilvánvalóan célzatos ijesztgetésnek csakugyan felül. A csehek évek ota azon dolgoznak, hogy Lengyelország nyakára vessék a hurkot és most hir telén azt akarják elhitetni Lengyelországgal, hóTgy az a veszedelem, amely keleti szomszédja felől őt fenyegeti, nem a . praga-moszkvai, hanem a budapest-moszkvai vonalon közeledik. Az ördögről és' a rharangozőról szóló mesét még soha nem illusztráltak ügyetlenebbül, mint ebben az esetben. Magyarország, amelyet lefegyvereztek, széntől, vastél, sőt fától és sótól is megfosztottak, a cseh fantáziában -most hirtelen katonai hatalomkent tüntK fel, amely Oroszországgal szövetséget köt. ,^ A csehek már évek őta mesterkednek azon, hogyan ismerhetnek el Oroszországot de jure, anélkül, hogy magukra haragitanák' Franciaországot. Missziókat küldenek Oroszországba, nyersanyagokat és iparcikkekéteádnak el a bolsevistáknak. Látjuk emellett, hogy egyik európai állam.a másik után próbál megegyezni Oroszországgal. Mind ez nem fenyegeti Európa békeHét, Ezt a békét - igy akarják elhitetni a csehek - csak akkor fenyegeti veszedö-em, ha Magyarország gondol az oroszokkal való kereskedelemre. • Lzta próbálkozást annál kevésbbé lehet^megérteni, mert ebben a pillanatban a cseh-magyar kereskedelmi szerződésről való tárgyalások is előkészületben vannak. Annál bámulatosabb tehát, hegy a lengyel sajtóban i akad hely a cseh konyha. . kotyvalékárraJi. Ha megtörténhetik az, hogy az egyik karakói lapban - szintén Budapestről keltezve - olyan cikk jelenik meg, amely avval ijeszti Lengyelországot, hogy Magyarország és Ausztria gazdasági kooperációra lép és hogy Magyarország felujitja a kapcsolatot eroszországgal, akkor el kell hinni, hogy nincs olyan rémkép, amit ne'lehetne komoly képpel beadni a lengyel közvéleménynek. Tény az, hogy Ausztria és Magyarország csakugyan belátta, hogy helyes lesz a két nyomorúságot összetenni és ezért igyekeznek egyik vagy másik gazdasági kérdésben megegyezni. Főképen pedig nem akarnál: Benes kommandója alá menni, hanem önállóan akarnak kereskedni Oroszországgal. A csehek megütik a vészharangot és mi belecsöppenünk a kérdésbe, mint Pilátusba krédóba. Lehetünk Magyarország viszonylagos barátai, lehetünk igazi barátai, vagy lehetünk olyanok is, akik egyáltalában nem vagyunk barátai, ue semmi esetben sem lehet* minket meggyőzni arrél, hogy Magyarország ellenünk fog lőszert szállitani Oroszországnak akkor, amikor a magyar fegyverkezés feletti ellenőrzést a kisantant veszi át. /MTI/