Napi Hírek, 1924. október/1

1924-10-08 [0093]

J I § NeugeDauer Vilmos kir.tan'csosyclőadása,, »• A gyermekvédelem kezdetei ép ugy mint a többi államokban, a társadalmi gyermekvédelemben lelik gyökerei 'ket. A hetvenes évek kezdetén a Fehér Kereszt Egyesület főorvosa, látva azt a nyomorúságot, amelyben a 3zegény szülőaryák és Csecsemőik sínylődtek, társadalmi uton egészen kis keretekben egy-kétszobás udvari" lakásban alapitotta meg a Fehér Kereszt Egyesületet ahol négy ágyon

; nyújtott segítséget a szüldanyáknak és csecsemőiknek, ^bből a kis kxxfcdSx kezdeményezésből fejlődött ki azután megfelelő társadalmi propaganda .következtében a/ehér Kereszt Lelencház Egyesület, mely idővel tizenítet ííoklelenchazat létesitett az országban és fejlesztette a csecsemő- és gyermekvédelmet mindaddig, amig már anyagi eszközei nem voltak elegendők a szükségletek fedezésére. Ezzel az akcióval párhuzamosan a magyar állam a gyermekvédelemmel csak annyiban foglalkozott, hogy a bécsi, prágai és 52c gráci lelenchazakban gondozott magyar gyermekek után megtérítette ezeknek a lelencházaknak felmerült költségeit. Széli Kálmán miniszterelnöksége idején merült £el először az a go:» aolat, hogy a gyermekvédelem oly fontos közigazgatási ága az államnak, hogy a kormány nem eléghdhetik meg azzal, hogy ezt az ügykört kizárólag társadalmi intézmények irányítsák és bonyolitsák le. Elhatározta" _ ennélfogva a törvényhozás egy nagyobbszabásu gyermekvédelmi törvény megles egyúttal utasította a kormányát arra is, hogy a Fehér Kereszt Egyesület intézményeit államosítsa. Állítson fél a lelencházak helyett állami gyermekmenhelyet. Az 1901. évi gyermekvéfdelmi törvény kiterjesztette a maga hatáskörét a gyermekek tizenöt éves koráig. ÜJZ a törvény kimondta a gyermek jogát az állami gyermekvédelemre es ennek következtében nálunk már huszonhárom úk év óta elvileg nincsen gondozatlan gyermek, mert a törvény nemes intenciója az volt, hogy minden olyan gyermek, akinek ellátásáról, gondozásáról és neveléséről szüleik vagy hozzátartozóik gondoskodni képtelenek, mindezeknek a gyermekeknek felnevelése az állam feladata, .. \^ru,<:ji^^Uhl.t Igen rövid idő alatt az állam az ország'tőrület5n tizenhét állami gyermelanenhelyt állított fel kórházszerű intézetekkel a beteg gyermekek szamára. Háromszázon felül létesitett gyermektelepeket teleporvosok es telepfelügyolőnők vezetése mellett. Létesitett azonkívül különféle kisegítő intézményeket, főleg pedig kapcsolatot keresett a társadalmi gyermekvédelemmel foglalkozó eayesületékkel és intézetekkel, amelyekben^a speciális gondozást igénylő gyermekekot volt képes elhelyezni. Az állami gyermekvédelmi törvények megalf '. egyidejűleg alakult meg az Országos Gyermekvédő Liga, amelynek elsősorban az volt a célja, hogy az állami gyermekvédelemben észlelhető hiányokat pótolj a. Írf-oW«U< 7T a ma

ga struktúrájával és működésével annyira közismert.hogv működésének részleteivel ehelyütt foglalkozni nem kívánj-Csck arr-a akarok rámutatni, hogy az Országos Gyermekvédő Liga működése az első perctol &igxx fogva ugy bekapcsolódott az állami gyermekvédelembe ho^y » az állami gyermekvédő lemnek nélkülözhetétlen hézagnótló intézményévé' ifltt úgyannyira, hogy különösen ami a pronagano.'.-tevékenységet illeti azt messze túlszárnyalta. " ' Ennek^a két intézménynek együttes működése hozta létre a magyargyermekvédelmi rendszert és fejlesztette ki annyira, hogv nem egy laulfoldi állam tanulmány tárgyává tette, hanem többen az európai áll- mok kozul mintául választották saját intézményeik megalakítására is ? v n mar fe 1)210

rü-lt a szükséglete annak, hogy a magyar gyermekvédelemben az anya- és csecsemővédelem difforenciálődjék. Azért e odl*bol alakult meg ebben az évben a Stefánia Szövetség anyák és csecsemők védelmére, amely azóta az országot a maga szervezeteivel szintén behálózta es különösen a városokban állított fel anya- és csocsemogondo-dijt^eteket MUtíJdésónok nagy részét pedig arra fordltja, hogy csecscmovedonoket képezzon ki. . * .T^ /Folytatása következik./