Napi Hírek, 1924. október/1

1924-10-01 [0093]

33-as bizottság üléséről szóló tudósítás első folytatása./ Farkas István ^munkaalkalmak fokozottabb teremtését kivánta és a forgalmi adó

1

/ megszüntetését kérte, melyet antiszociálisnak tart, kifogásolta, hogy a kormány nem fordit kellő Összegeket beruházásokra és, nem irt ki közmunkákat. *>.z egész adórendszert progresszív alapon átalakítandónak tartja. BiróJPál szerint nem lehet a kományt azzal vádolni, hogy nem látta előre a gazdasági téren bekövetkező alapzatokat. Tisztában voltak azzal, hogy a stabilizáció bizonyos átmeneti nehézségekkel fog járni, amelyeket tőlünk független okok idéztek elő, különösen e. nemzed -J közi pénzpiacnak az utolsó hónapokban való alakulásé. Szükségesnek tartja a vasúti tarifák leszállitás-t, amennyiben á vasútnak jövedelemié leslege van. Marschall Ferenc szóvatotte, hogy e pénzügyminiszter szerint a takarékosságnak többek között az az akadálya, hogy a létszámcsokkentést^nem lehetett megfelelő tempóban keresztülvinni. Szerinte a tempót mérsékelni kell, mert az állami és közgazdasági B,lista egybeesett és ez a helyzetet nagyon komollyá teszi.Felhivta a pénzügyminiszter figyelmét arra,^ hogy a vámtarifa egyes tételeit kereskedelmi szerződések nélkül léptették életbe, bár a törvény tárgyalás-ikor erről nem volt szó< Kérte a pénzügyrninisztert, hogy a'pénzügyi adminisztrációt tényleg egyszerűsítsék, ugy amint azt a szanálási törvény tárgyalása alkalmával megÍgérte. Hibáztatta, hogy a földadót későn vetették ki, s igy az, államnál: a földadóból kellő időben valószínűen nem folyik be annyi jövedelem, mint amennyire számítottak, á forgóImi adónál a termelőhelyen vtaló egyszeri adóztatás bevezetését kéri. Hibáztatja, hogy a jövedelem-' és vagyonadóiérvezetben a gyengébb és jobbminősé 11 földek közt nem tesznek különbséget. Péleménye 3zerint -a pénzügyi-igazgatóságoknak errevonatkozól^.g adott diszkrecionális jogát el kellene törölni, s helyébe pontos.n körülirt hatásköE kellene kijelölni. é Wolff Károly a külföldi tőke boözönlését igen problematikusnak látja. A közgazdaság szempontjából reálisnak csak azt a tőkét találja, ^amely belföldön gyül\\ össze, tehát &g&xsx.&8ii%j£ü£K minél több ily belföldi tőke összehalmozása volna igen fontos. Csonkamagyarország mai helyzetében életképtelen. Ivajós Kálmán két inditv.ányt nyújtott bo. az egyikben,tekintettel a tőkehiányra, indítványozza, ho^

^lokötött, külföldi hitelező által nyújtott kölcsöntőke (logaloÍDC öt cvrelado- és illetékmentességet élvezzen, 42 adó- és illetékmentesség egyelőre tiz é^re terjed. lvíásodik indítványéban az 1877, évi VIII. törvénycikket kérim hatályon kívül helyezni. 31ső indítványát azzal indokolj-, hogy megkönnyíti a külföldi tőke beözönlését és elősegíti j. gazdasági élet fellendítését. Másik indítványát azzal indokolja, hogy az 1877. évi, VIII. törvényeik!: a kamatlábat nyolc százolékcan fixirozza, ennél többot a bíróság meg nem ítélhet,a telekkönyvbe nem kebelezhet, ükkor, amikor a hitelélet szempontjából 25-30 százalékról nyíltan beszélnek, az említett törvényt hatályon kívül kell helyezni, A Temesváry Imre a jövedelem- és vagyonadóra vonatkozólag beterjesztett rendelettervezetekben igazságtalanságokat lát, amennyiben e. 15100 holdig terjedő birtokoknál az adó holdankint átlag 57 fillértől 3tBx 1 korona 50 fillérig terjed, mig a ICC holdon felüli birtoknál óriási mértékben emelkedik, úgyhogy a nagybirtokoknál holdankint 20 koronáig meghaladj. Bizonyos mértékben szükségesnek tartja, hogy o 100 holdon felüli Dirtokoknál elviselhet5fp adókulcsot állapitson

i

meg i\ pénzügyi l:crmányzat. Kifogásolta, hogy a befizetési határidőt november 15-ere állapították meg; szükségesnek tartja, hogy ezt a határidőt hátrább tolják^ s a kormány megengedné, hogy a ksxKsbcjp: most kivetendő jövedelemadót három részletben fizethessék be. ^Hajós'Kálmán indítványához a pénzügyminiszter hozzájárult. /Folytétása következik,/