Napi Hírek, 1924. október/1
1924-10-06 [0093]
Dr, Cuno Vilmos, volt német birodalmi kancellár a ncgyar-nénet kereskedelmi kamera meghívására nagyszabású,csaknon bskétórás előadást tartott uc este o régi képviselőház üléstermében középeurópai gazdasági kardosokról s özeknek a világforgalomhoz való viszonyáról. Cunc xx^útizk^.i^xxxhsxi&xssi.ű^ú'Éix bevezetőül megemlékezett arról a kőt kérdésről, amelyet kancellársága alatt loilpolitik-jának céljául tűzött lei: 1. „.fleg akarta 3zabeditani a jóvátételi kérdést a politikai leül ön-törekvő soktői s azt tisztán gazdasági és pénzügyi rlapon akarta mogoldani; 2. a középeurópai államok gazdasági erőjének^ amelyeket a politikai határok megosztottak, összefogása 03 kiegyenlítőse revén Németországot ismét he akarta állitani c vi./lágforgalomba. Nem sikerült neki ezeket a colokat elérnio.Azóta visszatartja közgazdasági életbe s nem zárkőzhatik el az elől a meggyőződés elől. kogy Közcpourópa népeinek sorsát ma nem annyira a politikai történés, mint a gazdasági viszonyok fejlődése határozza meg. A háború után ugy látszott, mintha a világpiac köré csoportosult országok két rcszro szakadnának, amalyek közül az'egyiket, Amerikát a bőség, a mísiketzxxx pedig, Európát az éhség jellemzi. Az jgész curópai-amorikai állrmszarkezet sorsának elválaszthatatlansága ózonban m? már ismét latható kifejezést nyert és a Dawes-jelentés általános elfogadásában pozitív cselekedetté szüremlett lo, mert c bőség csoportjának^egyetlen al-^ ' Irma sem tűrheti aeg magr mellett egy hiányt szenvedő állam ürosseget. A Ruhr megsz ".llásr semmi ísast nem jelentett, mint kísérletet arra, hogy ?• gazdaságilag lohctotlentfegyveros erővel érjék ol. Azóta sikerült Franciaország politikai ollentörckvéseivol szemben ogy szekértőkből álló italé' céhre bizni. a jóvátétol tárgyi megoldását. A szakértői javaslatból kétségkívül kitűnik, hogy amerikai és angol ' oldalról azon fáradoznak, hogy gazdasági elvek szerint dolgozzanak. A kompromisszumok a szakértői véleményt látszólag megfosztottak gazdasági megoldás jellegétől, dc a német kormány és a parlament többsego mégis az elfogad'.s :ae iletVh .tározta el magát, még pedig három okból: 3JÍ3BHX olőször, mert Némcj^ország c külföldhöz való gazdasági kapcsolatú! különösen pedig a jóvátételi kérdésben érdekelt államokhoz füzodo kapcsolat nélkül nem élhet mog, m-'sodszor mert r Dawcs-yavtervezct 0 jóvátételi kérdést politikai mederből gazdasági mederbe terelte és harmadszor, mert ez a tervezet az angol-szász gazdasági hatalmak győzelmének mondható Poincaré politikai mddszero felett. Ezenkívül mindenkid tisztában van avval, hogy a Dawcs-tervezet gazdasági es pénzügyi tekintetben is csak a kezdőt',amely megnyitja az utat a jóvátételi probléma további tárgyalásának. •Természetesen n& óvátétoli kérdés még mindig párhuzamban ma* rad egy második, épen ilyen jelentős és eddig még megoldatlan kordos*, csoporttal: a szövetőégosközi adósságokkal. ítxnxibiBá^inx^^ kmtóminxfcrcm A válság tényezői lesbon állnak s mint fergeteg törhetnek az egész világgazdaságra, ha cl nom sáncolják őket szakszerűen r Dawoc-tervezet mintájára. A győztes állmofc amikor 1918-bon megkötötték az úgynevezett békét,"bizonyára másképen gondoltak a legközelebbi évek világgazdasági fejlődésének lefolyását, mint ahogy ez na előttünk áll. A nagy tévodéo abben c hitben volt, hogy bgy békeszerződéssol a világ gazda3ági borondezkedését természetCSXKXXX irányából mesterségedbe terelhetik, ugy amint ozt a mindenkori imperializmus kívánatosnak tartja. A békeszerződés végrehajtásánál sokkal -inkább a rombolásra irányult minden,ránt az ujjáépitcsro. Csak a Ruhr-haboru befőjezesővel ébrodt fel annak felismerése, hogy az egyoldalú politikai eljárás a g-zdr.sági és pénzügyi törvények figyolnen kivul hagyásával feltétlenül hajótörésro vezet. Ebben az értelemben a világháború valójában csak a Ruhr-küzdőién hirtolon befejezésével ért végot , mert egyoldalú politikai céloknak valamennyi állam összeomlását kell előidézniük. /Folytatás- következik/