Napi Hírek, 1924. szeptember/2
1924-09-30 [0092]
Ugyanalskor megújult ott a Szrbia is támadásait Ropánia ellen egy jelentéktelen határ incidens ürügye alatt ós a Beogradszki Novoszti folvctcx-to egy Románia- ellenes szláv blokk neg alakításának gondolatát s felszólitptta Oroszországot Bosszarábia visszavételére,Ez elidcgonodősnok az oka sokkal mélyebben fokszik, mint amonnyire gondolható. Szerbia rossznéven veszi Romániának Bulgáriával va£ó kacérkodását, de felháberitia Romániának a bánáti szerbekkel szemben tanusitott bánásmódja A/£raklk egyébként osztoznak valamennyi romániai kisebbség sorsában. Ennek következtében Belgrád " • v felháborodva atásította vissza a £onáiaiával való oroszellenes szövetség gondolatát s a sajtótámadások rindjkét részen olyan hevességgel folytak tovább, hogy^ a "Patria" cimü lap "kénytelen volt felvetni azt a kérdést, vájjon Románia egyáltalán szövetségbor. állov<2 .Szerbiával, aág a kistnt^bnpit' köpenyege alatt is? Fennáll különben az a gyanú is, hogy Csehország a bocsi-tárgyaláson szintén Oroszország oldalára állott. Ez év elején a román sajtó 01-szországnak udvarolt 4 torvbo vettek egy római és madridi királylátogatást is. Eközben Franciaország felé is tájékozódott Románia, mire Mussolini a királylátogatás tekintetében emelt aladnlyokat. A királylátogatásnak ugyanis C3ak akkor kellett volna megtörténnie, ha Románia a körülbelül nyolcvanmillió leit kitevő olasz követeléseket megfizeti. Ezt nem ígérték meg, s Mussolini lemondotta a látogatást. Ugyanezt a példát kövotte a spanyol kormány is. A román sajtóikét jellemző magyarázatot talált ki ohez, nevezetcsen Itália esetében a kudarcot az olasz pénzemberek befolyásának tulajdonította, A madridi meghiúsult látogatással kapcsolatosan podig ^azt az okot hozta fel, hogy ott Zita királyné lépett volna közbe, aki állitólag ellensége Romániának. Bármi volt i3 az oka a meghiúsult király látogat ásnak, Romániának tudomásul kellett vennie, hogy legközelebbi latin testvérnomzotei nori helyeslik ~ * • >'>„ : .s* o. román politikát. Lengyelországgal katonai szerződés: van Romániának y.z orosz támadás : ;osetére. Oroszországgal szembon közös az érdeke Lengyelországnak és Romániának és miután Lengyelországnak Kémotországgal szemben is vannak bizonyos érdekei - amelyek viszont Franciaország érdekeivel közösek - idomán-a. az orosz-lengyel ős lengyelnőmet kerülővel jut el Pári3ba. Romániát Franciaországgal tehát csupán a nőmet kérdés köti össze, nem pedig Bessz-rabia kérdése. L Dnycszteren át történő orosz támadás esetén Franciaország a. románokat csupán bizonyos mennyiségű lőszerrel s esetleg néhány ezer főnyi szincs cs-.pattal támogat hatja^ egy francia-hőm; t konfliktus osotóbon 0 llenben Lengyelország cs Románia kénytelen losz egész haderejét felajánlani. A cikk azzal a gúnyos megállapítással végződik, hogy a zsnniális romár, külpolitika Oroszország bekeritésérc törekszik,**.... . azonban - különösen a déli határon - aligha fog sikerülni.
