Napi Hírek, 1924. szeptember/1

1924-09-04 [0091]

Kölnből jelentik: 1; rajnamenti Kölnben, M, Du Mont P Schauberg kiadásában ' érdekes röpirat jelent meg, amely összefoglalja Oscar Schmidtnek. a Kölnische Zeitung közgazdasági szerkcsztőjének ' ' /Maz egymással szomszédos Ausztria és Magyarország szanálásáréi. fi iKK£W0&&t&f ^Azok közt a népek közt - írja Schmidt Magyarországról - amelyek a világháborúban és az azt kövutó* időkben a legtöbbet szenvedtek, a magyarok állnak az élen. Az országnak és népének rettenetes szenvedései olyan csorbákat ütöttek, melyeket csak az idő köszörülhet majd ki teljesen. Ily körülmények közt érthető, hogy az osztrák határon tul nem kell valami nagyon éles szem acaakxac'• annak a borzalmas nyomornak megállapításához, amely ott gyökeret vert s amely a többi elszegényedett állam x&k nyomorán messze túltesz, AZ ország fővárosa az állandó éles ellentétek képét mutatja. Az élet általánasáágban még egy fokkal könnyelműbb, mint Bécsben, bár nem szabad figyelmen kivül hagyni, hogy szorgos munka és minden agyideg erős megfeszítése jut részül azoknak a köröknek, akik amelyek a közel jövő gazdasági átalakulásáért felelősek s ezek a körök számosak. A felépülés alapját abban a pillanatban találták meg, amikor a kormánynak sikerült az újjáépítés müvéhez a nemzetek szövetségét megnyerni. A nemzetek szövetsége részéről jóváhagyott 25C millió aranykoronányi szanálási kölcsönt az ország bár hálásan fogadja, általánosságban azonban ez az Összeg szűkösen van kimérve. E tény ellenére sem vesztik el bátorságukat a magyar gazdasági élet vezetői, hanem bizalommal romélik, hogy ami a pénzben hiányzik, az okosság bősége fogja pótolni. A szomszédos államokmé . határainak magas védővámokkal való elrekesztése felébresztette Magyarországot: ^«.z ország ipari állammá való fejlesztésének nagyvonalú terve a teljes kivitel utján van, ^Szt o. tervet hathatósan támogatják a relatíve alacsony bérek és a munkásság technikai felkészültsége, Remélhető, hogy az ország mentes marad olyan • hatásoktői, amelyek nagy buzgósággal folytatott munkáját megszakíthatnák. Emlékcstes, hogy Magyarország a román megszállás következtében épen ipari fejlődése tekintetébon szenvedett súlyos károkat. * román megbízottak egész gyárakat leszereltek és az alkatrészeket Erdélybe hurcolták, de miután Erdélyben nem volt mód arra, hogy hasonló arányú gyárakat állítsanak fel, a gépeket belepte a rozsda s egy részük még ma is használat- • •' lanul van kitéve az időjárás pusztításának, ugy hogy ma már csak az ócs>. kavas értékével birnak. A román kormány miután a maga táborából nem tudott a szükséges vállalkozói szellem biró alkalmas emberekot találni ilyen gyáraknak a behurcolt anyag felhasználásával való fölépítésére* a jogos magyar tulajdonosoknak biztosította az anyag feletti rendclko- . zést, vagyis csábítgatta őket, hogy vándoroljanak ki Erdélybej ez a román mesterkedés azonban eredménytelenűk maradt. A magyarországi román ^ megszállás benyomásai nem igen voltak bizalomkeltők s igy ennek a^"barátságos" meghívásnak nem volt'foganatja. Mindenütt az volt a felfogás, hogy a román igazságügy hihetetlenül korrupt viszonyai nem teszik lehetővé az Erdélyben való hosszabb tartózkodást. Az elhurcolt gyártelepeket erre, már amennyire az lehetséges volt, a magyar tulajdonosok vagyonukból mindjárt leírták, a legtöbb károsult azonban kisvállalkozó volt, aki tönkrement s egész • '. Süjból volt kénytelen felépíteni, ami a nagy tőkeszegénység folytán kezdettől fogva majdnem kizártnak látszott. Mig régebben Budapest egyike volt i legfontosabb^tranzito^állomásoknak, ez a viszony a legújabb időkben Bécs javára tolódott el.3S Magyarországon általában remélik, hogy a rendezett viszonyok bekövetkeztevei a régi helyzet visszaáll. Egyelőre azonban az általános üzleti hely-^ zet épenséggel nem kedvező. T^^&KsrJ^ÜL L^^^"^'0U''S«t" A magyar kormány - irja Schmidt - mesterien tudja hosszú időre biztosítani az ország gazdasági életét és előzékenységével felkeltette a külföldiek ipari ".-a „ '

w 't Magyarország iránt. Csonkamagyarorsza,g textilipara a,teljesítőképesség megnövekedése folytán már túlhaladta a régebbi ország textilipari termelését. A szerkő végül a német-magyar gazdasági kapcsolatok kiépítéséhez füz biztató reményeket. /MTI/