Napi Hírek, 1924. szeptember/1

1924-09-04 [0091]

Kölnből jelentik: 1; rajnamenti Kölnben, M, Du Mont P Schauberg kiadásában ' érdekes röpirat jelent meg, amely össze­foglalja Oscar Schmidtnek. a Kölnische Zeitung közgazdasági szerkcsztő­jének ' ' /Maz egymással szomszédos Ausztria és Magyarország szanálásáréi. fi iKK£W0&&t&f ^Azok közt a népek közt - írja Schmidt Magyarországról - amelyek a világháborúban és az azt kövutó* időkben a legtöbbet szenvedtek, a ma­gyarok állnak az élen. Az országnak és népének rettenetes szenvedései olyan csorbákat ütöttek, melyeket csak az idő köszörülhet majd ki tel­jesen. Ily körülmények közt érthető, hogy az osztrák határon tul nem kell valami nagyon éles szem acaakxac'• annak a borzalmas nyomornak megálla­pításához, amely ott gyökeret vert s amely a többi elszegényedett állam x&k nyomorán messze túltesz, AZ ország fővárosa az állandó éles ellenté­tek képét mutatja. Az élet általánasáágban még egy fokkal könnyelműbb, mint Bécsben, bár nem szabad figyelmen kivül hagyni, hogy szorgos munka és minden agyideg erős megfeszítése jut részül azoknak a köröknek, akik amelyek a közel jövő gazdasági átalakulásáért felelősek s ezek a körök számosak. A felépülés alapját abban a pillanatban találták meg, amikor a kormánynak sikerült az újjáépítés müvéhez a nemzetek szövetségét meg­nyerni. A nemzetek szövetsége részéről jóváhagyott 25C millió aranykoro­nányi szanálási kölcsönt az ország bár hálásan fogadja, általánosságban azonban ez az Összeg szűkösen van kimérve. E tény ellenére sem vesztik el bátorságukat a magyar gazdasági élet vezetői, hanem bizalommal romé­lik, hogy ami a pénzben hiányzik, az okosság bősége fogja pótolni. A szomszédos államokmé . határainak magas védővámokkal való elrekesztése felébresztette Magyarországot: ^«.z ország ipari állammá való fejlesztésének nagyvonalú terve a teljes kivitel utján van, ^Szt o. tervet hathatósan támogatják a relatíve alacsony bérek és a munkásság technikai felkészültsége, Remélhető, hogy az ország mentes marad olyan • hatásoktői, amelyek nagy buzgósággal folytatott munkáját megszakíthatnák. Emlékcstes, hogy Magyarország a román megszállás következtében épen ipa­ri fejlődése tekintetébon szenvedett súlyos károkat. * román megbízottak egész gyárakat leszereltek és az alkatrészeket Erdélybe hurcolták, de miután Erdélyben nem volt mód arra, hogy hasonló arányú gyárakat állít­sanak fel, a gépeket belepte a rozsda s egy részük még ma is használat- • •' lanul van kitéve az időjárás pusztításának, ugy hogy ma már csak az ócs­>. kavas értékével birnak. A román kormány miután a maga táborából nem tu­dott a szükséges vállalkozói szellem biró alkalmas emberekot találni ilyen gyáraknak a behurcolt anyag felhasználásával való fölépítésére* a jogos magyar tulajdonosoknak biztosította az anyag feletti rendclko- . zést, vagyis csábítgatta őket, hogy vándoroljanak ki Erdélybej ez a ro­mán mesterkedés azonban eredménytelenűk maradt. A magyarországi román ^ megszállás benyomásai nem igen voltak bizalomkeltők s igy ennek a^"barát­ságos" meghívásnak nem volt'foganatja. Mindenütt az volt a felfogás, hogy a román igazságügy hihetetlenül korrupt viszonyai nem teszik lehe­tővé az Erdélyben való hosszabb tartózkodást. Az elhurcolt gyártelepe­ket erre, már amennyire az lehetséges volt, a magyar tulajdonosok vagyo­nukból mindjárt leírták, a legtöbb károsult azonban kisvállalkozó volt, aki tönkrement s egész • '. Süjból volt kénytelen felépíteni, ami a nagy tőkeszegénység folytán kezdettől fogva majdnem kizártnak látszott. Mig régebben Budapest egyike volt i legfontosabb^tranzito^állo­másoknak, ez a viszony a legújabb időkben Bécs javára tolódott el.3S Ma­gyarországon általában remélik, hogy a rendezett viszonyok bekövetkezte­vei a régi helyzet visszaáll. Egyelőre azonban az általános üzleti hely-^ zet épenséggel nem kedvező. T^^&KsrJ^ÜL L^^^"^'0U''S«t" A magyar kormány - irja Schmidt - mesterien tudja hosszú időre biztosítani az ország gazdasági életét és előzékenységével felkeltette a külföldiek ipari ".-a „ ' w 't Magyarország iránt. Csonkamagyarorsza,g textilipara a,teljesítőképesség megnövekedése folytán már túlhaladta a régebbi ország textilipari termelését. A szerkő végül a német-magyar gazdasági kapcsolatok kiépítéséhez füz biztató reményeket. /MTI/

Next

/
Thumbnails
Contents