Napi Hírek, 1924. szeptember/1

1924-09-09 [0091]

§ G- e n f,szeptember9. /Apponyi beszédének folytatása./ A szkeptikusok azt mondják, hogy mindenki el volt készülve arra, hogy a francia ás az angol miniszterelnökök kász programmal jönnek Genfbe. Aki igy beszél, annak nincs igaza. Hogy a genfi eredményeket kellő- ' képen értékelhessük, ahoz számba kell vennünk a londoni eredményeket. A háború kitörése öta londonban történt meg először, hogy győző és legyőzött mint egyenlő fél tanácskozott egymással. Az igazi pacifikáciő felé ez volt az első lépés. /Taps./ De ezen tul is mentek. Jelentős haladást tettek meg o. kötelező döntőbíráskodás felé. A kötelező döntőbíróság klauzuláját Franciaország és Rémetország elfogadta. Vájjon áthághatatlan nehézségekbe ütköznék-e mo3t már az, hogy a kötelező döntőbíráskodást más "birodalmak is elfogadják?A két miniszterelnök nagyfontosságú aktuális kérdések megoldására jött el. Hogy ezek a nagy igazságok megvalósuljanak, mindenki a- népszövetséghez fordul, valamennyi nép kénviselőiüiek összességéhez. Ez azonban egyszersmind igen kritikus órája is űjaépszövetségneh. A Kemzetek Szövetsége nagyszerű feladatot kapott, de ez nem arra való, hogy a kérdés körül folytassa keringését, hanem ez a kitüntetés azzal a morális kötelezettséggel jár, Iiogy o. kérdést mec is oldja. A nagy tett, amelyet mindenki var, a döntőbíráskodás bevezetése az emberiség általános törvénykönyvébe, A határozati javas-^ lat bevezető részében célzá3 történik a végleges világbéke megt/eremtésére. En jól tudom, hogy a végleges béke nem jelenti azt, hogy a békeszerződések sérthetetlenségéhez hozzá lehetne nyúlni.Herriot ebben a tekintetben nemkevéobbé intranzigens,mint az őt megelőző francia kormányok. ^líi jól tudjuk ezt, de a szerződés végrehajtása körül ugy látjuk, hogy_ erőfeszítések történnek a tévedéseknek halmozására és további túlzására. A háború és a békekötés utáni időkben Magyarország számára csak két lehetőség volt. Az egyik, hogy intranzigens. ellenségeskedéssel tekintse a dolgok uj rendjét Emellett kínálkozott az a másik álléspont is, amelyről, mint áz ellenzék tagja nyugodtan és megbízhatóan elmondhatom, hogy a jelenlegi kormány fentartás nélkül és^becsülettel ^foglal el a magyar közvélemény túlnyomó többségével a hátamög\ött, az az álláspont, hogy belevesse magát a kormány az események folyásába és hogy hátsó gondolat nélkül dolgozzon azoknak az elveknek és annak ^az igazságnak a kifejlesztésén és befejeződésén, amely ahoz az általános egyetértéshez és testvériséghez vezet, amelyet az emberi természet és a nehéz körülmények gyakorlatilag megvalósítani engedYV-íA/i Mi magyarok a nemzeti eszméhez hü nacionalisták vagyunk és maradunk. De nekünk az a programunk, hogy nincsen egy olyan nemzeti eszménk sem, amely ne /olna összeegyeztethető az emberiségnek nagy érdekeível,haladásával, nagy gondolataival, nagy reménységeivel és nagy lehetőségeivel. jSxx^Amit itt elmondottam, az lényegében mindaz,amit az az állam, melyet képviselhetni szerencsés vagyok, elhozott ide, hogy a maga részé ről közreműködjék annak a nagy műnek a megteremtésében, amelyet nekünk a bukás veszélyével is dacolva meg kell kiscrlenünk. Apponyi beszédét hoszantartó, zugó tapssal köszöntötték és a szónokot rendkívül sok d-fclegátus üdvözölte, közöttük Guilbct Murray brit delegátus. Apponyi beszéde ötvenöt percig tartott. Motta elnök kijelentette, hogy teljesen Apponyi beszédének varázsa-alatt volt, 3 igy nem figyelmeztette, hogy tárgyától helyenként'eltért. Az elnök kéri a következő szónokokat, legyenek rövidebbek./MTI./