Napi Hírek, 1924. augusztus/2

1924-08-18 [0090]

§ London, augusztus 18, A Daily Mail maarasi jelentése szerint a haidarabadi tartományban a hinduk és muzulmánok között kitört ellenségeskedések komoly természetűek. A zavargások kitörésére az adott okot, hogy Gulbarában a mohamedánok megtámadták a hindu templomot-, A sebesültek szá> ma háromszáz, A haidarabadi rendorfőfelügyelő is megsebesült, mig a bűnügyi nyomozó osztály főnökét megölték. A haidarabadi nizam csapatokat küldött ki a rend helyreállítására. /MTI/ § Eó késgyula, augusztus 18. A katolikus nagygyűlés harmadik napján, augusztus 17.-én reggel 1/2 9 érakor az'anyatemplomban dchioppa Lőrinc pápai uuncius mondott püspöki misét. Az ének és^zenekar Grieszj^aber Stella Maris oimu miséjét adta elő dr.Köudela Géza áldozópap, egyetemi karmester vezetésével. A Józsefvárosi templomtan az ünnepi szentmisét Vásárhelyi József 3z'egedi belvárosi plébános olvasta. Délelőtt 11 órakor a főgimnázium udvarán sok ezerre menő közönség jelenlétében kezdődött a díszközgyűlés, mint a nagygyűlés utolsó mozzanata. Ott voltak a szomszédos vármegyék és városok előkelőségei s Gyula város társadalma csaknem teljes számban. Pontban fél 11 órakor érkezett meg a pápai nuncius az egyházi és világi méltóságok kíséretében. A díszközgyűlés elnöki megnyitóját gróf Wenokheim Dénes, a nagygyűlés világi elnöke mondta. A hitközség nevében dr. Zöld János egészségügyi főtanácsos üdvözölte a díszközgyűlés világi és egyházi elnökeit, továbbá a kultuszkormány képviselőjét, dr.Breyer István esztergomi., kanonokot, a megjelent egyházi és világi kitűnőségeket és az ájtatos hívőket. Dr.jindenbergeiiJánosnak, a nagygyűlés egyházi elnökének indítványára XI.Pius ^pápát és Horthy"'Mik lós konnányzot sürgöny ileg köszöntötte a nagygyűlés. Ezután a p-ipatt. nuncius olvasta fel beszédjét. "Minaenek előtt ki akarom jelenteni - mondta mennyire boldog vagyok, hogy környezetetekben lehetek. Velem van a pápa, akit képviselek s akinek'üdvözletét és áldását hozom nektek. Ennek a kongresszusnak méltóbbá és cselekvőbbé kell tennie a katolicizmusba vetett hiteteket és a pápa iránti ragaszkpdásotokat. Ti, akiknek szivét a hazaszeretet kegbámu- • latosabb érzelmei dobogtatják, valamennyien remélik és hívjátok a jobb jövőt, A nemzetek nem halnak meg, de megaláztatásba és nyomorúságba sülyednek, s nem tudnak felemelkedni másként, csakja Mindehatóba vetett hit és a munka segítségével. Hittel és munkával igen"szeretett Magyarországunk, amelyről a jövő letörli a bánat könnyeit, el fog jutni oda, hogy meglátja az^örömnek és halhatatlanság dicsőségének napjait." Szűnni nem akaró taps és éljenzés fogadta a nuncius beszédjét,, Majd M^gmem^xmKmxt^Kx Medgyesi Ágoston ügyvéd tartott előadást a világi katolikusok feladatairól, és kötelességeiről. Utána dr. Muntyán István szegedi Ítélőtáblai tanácselnök a nagygyűlés eredményéről, a jbvo foladatairéi, és a munkáskérdésről tartott előadást. A közönség hatalmas tapsvihara között emelkedett szólásra £s Prohászka Ottokár Székesfehérvár püspök, aki nagyhatású beszédében nemcsak a valláarsságra, hanem törhetetlen hazaszeretetre buzdította a jelenlevőket, "Legyetek egységesedés akkor Krisztus győz bennetek"~mondotta. A nagygyűlést Lindenberger János nagyváradi apostoli kormányzói helynek, debreceni plébános, a nagygyűlés egyházi elnöke zárta be. Délután egy órakor a vármegye dísztermében küldöttségek tisztelegtek a nuncius előttT Délután 6 órakor Té Deum fejezte be a nagygyűlést. Este 8 órakor az Erkel-sz-inkcrben a nuncius részvételével színházi diszelóadó-s volt. /MTI/ :

r,V C_" Peyrusse /Aveyron/, augusztus 17. /Havas/ A köztársasági unió ünnepi lakomáján Raynaldy kereskedelemügyi miniszter beszédet mondott, kagx amelyben kijelentette, hogy bár a londoni megegyezés csökkentette Németország követeléseit, melyeket kezdettől fogva igazságosan állapítottak • meg, melyeknek fizetését azonban remélni nem lehetett, a londoni megegyezesnemegvan az az érdeme, hogy békét termetett.A német nacionalisták a Ruhr-videki megszállás ürügyével revansháborut akartak és számoltak annak sikerével, mert remélték, hogy Franciaország és Belgium ennek az utolsó harcnak rnegvávasában izoláltak, maradna/. Ha másodszor is igazságtalanul megtámadnák Franciaországot, katonáinak vitézsége győztesen megoltalmazná. Árháború azonban mindenképen mészárlás, Herriot szabadítottfmég'; bennünket ettől a rettenetes lidércnyomást-él. /MTT*/ ORSZÁGOS LEVÉLTÁR