Napi Hírek, 1924. augusztus/2
1924-08-28 [0090]
A lefegyverzési bizottság előtérje sz teáévei magyar részről berzeviczy Albert foglalkozott hosszabb'beszédben. A szónok helyesli, hogy a bizottság előterjesztése Ksxkásx^a kclcsönös garanciális szerződés eszméjét mint kilátástalant mellőzi,ellenben rámutat a folytonos fegyverkezés veszélyére. Valóban mindenekéiölött a további fegyverkezéseknek kellene kordátokat szabni, melyek homlokegyenest ellenkeznek a békekötések szellemével és mindinkább tagitják az űrt egyfe-^ lől a legyőzött ós lefegyverzett,másfelől a győztes és folyvást fegyverkező államok között. • t L kölcsönös garancia vagy inkább kölcsönös védelemnéljábol tervezett szerződésnek már egész irodalma van, s minél többet vitázunk fölötte, annál inkább távolodunk"el 'e céltól : a lefegyverzéstől* Magyarország a népszövetségben is azok közzé az államok közzé tartozott,melyek az egyes állu,mcooportok kebelében kötendő ily szerződéseket elutasitják, s legfeljebb az általánost pártolnák,A kölcsönös védelmi szövetség kérdése^vitás, de nem vitás az, hogy az ily szövetségek a lefegyverzés megindításának f előfeltételei nem lehetnek. A békekötéseket aláirt államok ily szövetségek kötésére nem kötelezték magukat, de igenis kötelezték magukat, meg pedig kétszeresen a népszövetségi paktumban és az egyes legyőzött államokkal szemben a lefegyverzés megindítására. Mi jogon követelik a győztes államok a^legyőzöttektol a békeszerződések pontos megtartását, ha ok maguk e szerződések egy lényeges rendelkezésén egyszerűen tul^teszik magukat 7 Sajátságos látvány tárul a mai kor emberi nemzedéke elé.Nagy háborúkat a múltban is viseltek s minden háborúnak voltak győztesei es legyőzöttei. Amazok győzelmük mértékében ráerőszakolták akaratukat emezekre. Területeket ragadtak el tőlük,gyengítették őket mindenkép,súlyos sarcokat is vetettek ki rájuk. De ha egyszer vége volt a háborúnak^ s megkötöttek a békét, a hóditott terült-tekét elfoglalták^ s a sarcot kifizették, minden állam ismét ura lett a saját sorsának. A civilizáció kora / óta most történik először,hogy a legyőzött államokká győztesek állandó uralmának vetik nlá; volt ellenségeiktől (át) aiakitott bizottság ellenőrzése^ döntése"Bsmondhatni uralma alatt állanak; meghatározatlan össz*egü hadisarcok által állandó adófiéetőiyé lesznek volt ellenfeleiknek; ezek még belső szervezetüket védelmi rendszerüket is megszarják, gazdasági életüket is-mindenféle korlátnak vetik alá. Es mindez azért történt, hogy a győztes államok biztonságban érezzék magukat. Am : de ép az ellenkezőt látjuk; ez a lehetetlen állapot,mely ellen az emberm természet lázadoz, osak bizonytalanságot szülés e x bizonytalanság oka a folytonos fegyverkezésnek. nnnek a végkcvetkezménye tulajdonképen az volna, Jaogy a nemzetközi biztonság érdekében is revideálni keli a békeszerződéseket. Am de azt halljuk mindig, hogy e szerződések sérthetetlenek, változhatatlanok, azokon kell alapulnia Európa jövő fejlődésének. Ám jó, do akkor azok, akik ezt állítják, bizonyítsák be, hogy e szerződések nem akadályai a bekének,melynek fő követelménye a lefegyverzés: inditsák meg a lefegyverzést. Gondolják meg, hogy amely percben bebizonyult, hogy a szerződések uralma alatt a lefegyverzés'lehetetlen, a békeszerződések el vannak atelvei /folytatása következik/
