Napi Hírek, 1924. augusztus/2
1924-08-26 [0090]
/Szterényi beszédének folytatása/ bénítaná a mayymr ipar fejlődésétA külünérdekeket azorfban alá kell rendel- *9 ni az összessé- érdekének s kétségtelen, hogy végeredményben az érdekek valamennyi állam javára kiegyenlítődnek. * Ma már ezt az eszmét aligha lehet valóra váltani, de^egyet még mindig eljleketne érni, még padig a különböző* pénznemek árfolyamának arányba hozását .""FTa a valutáris egységnek tévesen tulajdonítanak is túlzott jelentőséget, kétségtelen, - hogy megkönnyíti a nemzetközi forgalmat s közelebb hozza az érdekelt népeket. A nemzetek szövetségére hárul ennek a kérdésnek tanulmányozása és gyakorlati megoldása. Szterényi ezután • 1 statisztikai adatokkal felt .rta , azt a pénzügyi és gazdasági- kacssztróf .t, amelyet a békeszerződések pénzügyi és' gazkas .gi rendelkezése, továbbá a jóvátételi kötelezettség idézett elő. A legyőzött államok tönkre jutása- a győzők jólétét is kockára vetette, mert hiszen a világ nemzetei nemcsak szellemi téren, hanem a modern gazdasági életben is kivétel nélkül egymásra vannak utalva. A külkeresnedelmi kimutat k.sok megdöbbentően rávilágítanak az 'európai államok fogyasztásénak ^és felvevő képességének csökkenésére, aminek következményét ma már a gazdasági .jjB válsággal küzdő Amerika is súlyosán eresz. Mindenki beléthatja tehátm, hogy a békeidőknek vissza kell áll .itaniok a népek szolidaritását, mert különben az egész világgazdaság csődbe jut. Az élat drágításába:: sajnos a kormányok^ és a hatóságok vezetnek csaknem valamennyi országban, M.r. a közszolgaltat..se? J sok drágitása nemcsak káros és antiszociális, hanem kultura^ellenes is. Az Interparlamentáris Unió idmiében felismerte azt a nagy ve- ^ szeleimet, amely a szolidaritás hi-anyából az sgéss oivilizált világra szérr raa'zik* ás épen ezért két legutóbbi ülésén, Bécsben és kópenhágáhan napirendre tűzte a nemzetközi forgalom helyreállításának és a jóvátétel megöl. dáaának kérdését. A jóvátételi kérdést helyesen fogta fel v-^Uniő, amit most' . h Bulgária és Ausztria s remélhetően nem^sokára Magyarország példája is igazol. Ha a német jóvátétel kérdését is elintézik, számíthatunk arra,'hogy Európa .gazdasági és pénzügyi újjáépítésének előfeltételei teljesültek, 3z azjujja- .; épités lehetetlen azonban, ha a népek között helyre nem ...11 a normális gaz- . dasági kapcsolat. Ez a meggyőződés vezette a nemzetek szövetségéc Magyaron- , szág és Ausztria szanálásabM ez hatotta- át a közlekedés ügyében tartott # nemzetközi konferenciákat " ajAlyeknek megállapodásai jelentős haladást képviselnek. A viláa gazdát, gi' szoBdaritásánal helyre állítására az első lepcs a háború előtti kereskedelmi.pcMtika s nemzetközi gazdasági forgalom felvétele, kereskedelmi és köfclekeaéB.gyi szerződések, kötése, valamennyi állam egyen lő'kezelése s a kereskedelmi,Bam- és közlekedési akadályok elhárítása lenne. Sgész természetes, hogy *Bzabadkere kernelemről egyelőre nem lehat rzc , 7 | mert \ védővámos kareskeaelr LBerendezkedésből átmenetet mell találni. A szabedkereskedelem az ideálisBde a gazda - gi helyzet nem érett még me. erre,.* mart egyes államok termelése Bsszu időn, keresztül r... fog szorulni a védelemre s nem esy állam bevétel.'VeBnagy összeggel szerei al a vamjave malem-. Jelenleg csak olyan kereskedelmBpolitikát lehet érvényesíteni, amely szamot vÓa valamennyi Has külöBe .es érdekeivel, .de nem turi el, ho,y ezek a ^ , különleges érdekek meggátolja*a, jövőben a kereskedelmi szerződésen meg.ote»« Szterényi ezután I ismertette és megmagyarázta annak ak határozati javaslatnak tartalmáB amelynek kidolgozáséval a pénzügyi es gaz-• dasági bizottság bizta meg. iBatározati javaslat a következőképen szól:, "A XIII. int erp arl Bent ári s konferencia a nenek gazaas<,gi es szel- | lemi aaolidaritását jelenkcBnemzetközi életének alapelvéül tekinti s épen ezért szükségesnek tartjB hogy az eddigi akadályok eltávolításával a nemzetközi gazdasági forgaliBt általánosan elómozaitsaK, különösen sürgő snejBés szükségesnek látja, hogy: 3 / az e yes állam<B a rendes kereskedelmi -se i orgalmi^szorzotté- . seket az egyenlő elbánás .. r .f. megkössék és ezzel egyidejűen a meg nennállő formaimi korlátozásoka.: Bgszüntessék; _ Q „. T / V n-, roT , b, / a jelenleg vJ.vMrp.m^ jár; .:t alapos revízió ala^ vegyek oxyan m irányban; hogy egyrészt a tmailitófőrgalom és tranzitóraktarak felállítása f akadájty nélkuf biztosítva lagln, : ?or almát gátló ele leegyszerűsítsék, másrészt a Késit ö alj órást, az eddig J^^Z^^f^^l kimutatás kiküszöbölésével $iM°a termelés előmozdítójnt bevehessek -s al^al mázzák; BRSZAGOS LEVÉL rÁR K. szekció /Folytaikba k>veZKQZX\/
