Napi Hírek, 1924. augusztus/2

1924-08-26 [0090]

Árp-olitike parlamentáris ellenőrzésiek kérdésénél az s. rr Í vonatkozó magyar alkotmányos rendelkezéseket G-ráfe Gusztáv dr. a következőkben m ismertette: • A régi magyar közjog értelmében a hadüzenés és békekötés jo-.-- a királyt illette, Egyes régi magyar törvények megállapítják, hogy a király ezt a'.jogot a magyar nemzettel egyetértésben köteles gyakorolni Jl6C8:'' II. t.c. elrendeli, hogy ekeiségo . nem léphet háborúba és nem hozhat be , . idegen katonai erőket az országba a magyar királyság tudomása és hozzá- J *'ü I járulása nélkül. Ezt a rendelkezést későbbi törvények 1613-ban. 1618-ban, 1622-ben és ^1659-ben ujbői megér ősit ették Ab -ékeké t és j ogárp^szőlvs az 1536: I. t.c, megállapítja, hogy a királynak semmiféle esetken nincs jogában' békeszerződést kötni magyar tanácsosainak beleegyezése nélkül/ Az 1546, és 1595, évi törvények ezt a rendelkezést meguj jit ják. |_1681i IV. t ,o, el- \_Ai rendeli, hogy minden békeszerződés a magyar tanács bevonásával tárgyalandó és kötendő. Az 1715;XLI.$,c. kimondja, hogy a békeszerződés kötése előtt a királynak tanácsot kell kérni hü és'illetékes magyar alattvalóitól. Az 1920, évi alkotmány kihirdetéséig a régi magyar közjoga szerirt a helyzet a következő volt:FÍ867: XII,t.c értelmében a nemzetközi egyezményeket és békeszerződéseket be kellett nyújtani az országgyűlésnek és ugy ezekre az eg/ezményekre\ mint a hadüzenés jogára nézve a miniszteri felelősség elve -érvényesült^ n.tz , «, Gratz Gusztáv itt közbevete'tte,h.ogy néhai Károly király száműzető:' séből sajáükkezü levelet irt Hakovszky Istvánnak a magyar nemzetgyűlés akkori elnökének; a levélben közli azt az elhatározását^högy abban az esetben, ha visszaállitják a királyi hatalmat /mely most a jelen órában még nincs törvényesen eltörölve el fogja ismerni .a nemzetnek azt a jogát, hogy a hadüzenés és a békekötés hatalmában osztozzék a királlyal,. Az 1920; I.t.c. mely a most érvényes alkotmányos rendelkezéseket' tartalmazza, a tételt a következőképen állitja be: "A hadüzenéshez vagy a hadseregnek •.• az országhatárán kivüli alkalmazásához és a békekötéshez a nemzet előzetes hozzájárulása' szükséges,". A régi magyar közjog szerint a királyt il eti a nemzetközi egyezmények megkötésének joga, azonban mindenesetre azek ••: az egyezmények • • , amelyek a miniszteri felelős ég alá esnek, az országgyűlés elé terjesztendők. Altalinos szabályként mondható, hogy ezeket az egyezményeket a nemzetgyűlés törvényhozáséba illesztették bele és törvényjavaslat formájában szavazták meg. Kivételt tettek mindenesetre a titkos diplomáciai szerződésekkel. Ami a külpolitika parlamentáris ellenőrzésre vonatkozó szabályokat,', szokásokat, és hagyományokac illeti, a helyzet ma az, hogy e nemzetgyűlés .• < kebelében állandó'bizottság működik, melynek felaxata a nemzetközi viszo- • nyok szabályozása, A nemzetgyűlés külügyi bizottsága jelenleg 33 tagot számlál, & pártok sxs. erőviszonyénak arányához képest vannak benne képviselve a különböző pártok, Ez a bizottság tanulmájanyózza előzetesen ^mindazokat a közléseket és jelentéseket, melyeket a kormány külügyi kérdésben tesz, A bizottság jelentése azután á nemzetgyűlésben kerül tárgyalásra és szavazásra. Ha a bizottság alkalomszerűnek találja, akkor megvitatja azokat a kérdéseket is. amelyek a kormány élt alános kii! politikájára, vonatkoznak, A bizottság üléseiái - mint általában a parlament valamennyi más bizottságának ülésén - a nemzetgyűlés minden tagja rés z tvgvehet, ott felszólalhat, de csupán tagjainak van szavazati jog. k, A bizottság ülései nem nyilvánosak, de a sajtó számára kivonatos jelentéseket szoktak kiadni a tanács-. . • m kozc'sról, A bizottságnak mindenkor jogában áll felvilágosításokat kérni & kormánytól és e felvilágosításokat a maga belátásához képest nyilvánosságra hozni. Kérheti, azt is, hogy hivatalos okmányokat közöljenek vele. A kormánynak joga - de nem kötelessége - a nemzetgyűlés elé terjeszteni a külpolitikára vonatkozó okmányokat /ez a közles i-^áig Fehérkönyv formájában történt/, A korma' y azonban ezzel az előjogával csupán korlátolt mértékben élt.' gyakran megtörténik, hogy a kormány leül politikáját vita tárgyává teszik, különösen, amikor a vita e kormány általános magatartására vonatkozik, így céldául a költségvetés vagy az indemnitás tárgyalásénál stb. A külpolitikai kérdéseket interpellációk alakjában viszik a ház elé. A magyar nemzetgyűlés házszabályai szerint minden interpel-| lációra 30 napon belül válaszolni kell. Ha a miniszter válaszát nem veszik figyelembe, akkor az interpellációt a nemzetgyűlés napirendjére tűzik s a nemzetgyűlés valamennyi fingjának jogábaü áll nz illet- kérdésééit felszólal- ? ni, .