Napi Hírek, 1924. augusztus/1

1924-08-07 [0089]

is % •• a...ynr Tavir :

jA iroda, jolss ti;- bó lacv-/na./, '..ti/ Cöld* r.i:.völésűa,/i . •inia? á: y '1 a a Z ÍTMJS i iipz,^ It iát inait ot-tal: az ir.'.at, he.../ h.'4» lójuk^ ás elismerésük jelül a „y irány feSB búzakalászc uyujtsan.uk t I:'pvia.:lc j

1

'ok, uz orar-'y 'ouzo

1 .al'sz átadása Liö törte r.t uog £ földiáival-'svgyi rainisztor hivatali halyis-'^ábar,"*:- "a z all.alo r a nagyatádi kerülfctool mintegy kétszáz tagu küldöttség jelent meg a földmiiveiésügyi miniszter elott

t A küldöttségben a kerület valamennyi községe képviseltette magát.Az arany kalászt a küldöttség vezetője, rendesi Bárány ^Sándor főszolgabíró nyujtotti át a földmüvelésügyi miniszternek üdvözlő beszéd kíséretében.Beszédénél folyamán bejelentette,hogy a nagyatádi kerület hat milliós alapítványt-tett a nagyatádi polgári iskola néfíy szegény sorsú növendéke számára, amely^alapítvány ,ha történetesen az idol: folyamán Nagyatádon gazdasági iskola létesül , két részre oszlik, A földművelésügyi miniszter maghatott szavakban köszönté meg az arany kalászt,majd igy folytatta: - Tizenhat esztendő-úgymond- pergett le j&zőtá. hogy Nagyatádon először megkaptam a mandátumot,Ha nézzük az ezen idő alatt léfoly; eseményeket ,nem csodálkozunk rajt^.hogy beleőszültünk ezekbe az időkbe,*

v

etterítés világháború dult fejünk felett,az országot megnyomorították, jött a^forr dalom,a bolsevizmus,és az ellenséges megszállás,Hőst azonban itt az idő, hogy kimentsük az országot a súlyos helyzetből. Ilyen időkben 3 hazáért és a nemzetért dolgozni,viselni a munkának terhét,mondhat bárki bármit, nem könnyí: dolog,Nem könnyű dolog,amikor az egyik oldalon a barátaink csendes szeretete, a másik oldalon azonban az örditó gyűlölködés és rágalom kísért,Az élbarátok csúnya rombolásokat akarnak végezni köztünk.Ezekben az időkben eligazodni nagyon nehéz. Próbálnak ellentéteket xxiluBJá szítani,de ezen nem csodálkozunk.Az önzés, a kielégíthetetlen ambíciók tömege

r

az irigység mindig találnak embereket arra, hogy a legjobb, dolgot is kifogásol j ák. Ilyenek azonban mindig voltali ,vannak és lesznek,De ezeknek túlságos nagy fontosságot tulajdonítani nem szabad, -Azt írják,éőt szemembe mondta, a nemzetgyűléo&n is, hqgy én a nagyurak szolgája vagyok , a grófok barátja lettem és elhagytam a kis* gazda programmot.Ugyjneboen az időben a m'.sik oldalról- mint é~ pen a jelen időkben-azt mondják, hogy a magasabb helyeken állókkal

f monjuk ki^ugy, ahog, mondják, a grófokkal nem akarok tárgyalni és nem teljesítem kívánságaikat. Kinek van itt igaza? Egyiknek sincs. A politikusnak, különösen a/vezető helyre állított egyénnek sohasen szabad egyes emberek,osztály ok kívánságait eif o^i^mert ,ha azek kiáltók akkor önzők'is .Bérmely oldalról jönne is a kivánvánsag, annak ellen kell tudnia állania, (jxtl -Éppen most kapom a támadást,hogy én szakítottam volna az Omg-éval.Bizonyság az egész minisztérium főtisztviselői kc.ra.hogy én a az CMGE ~i$t minden szakkérdésben meghallgattam. Igaz, hogy amikor a miniszterséget elvállaltam, nem kérdeztem meg, hogy elvállaljam-e, Nagynevű elodömre

> Rübinek Gyulára hivatkozom, aki pedig az OMGE-ban nőtt fel és ugy ismerte az egyesületet, mint senki az egész országban. Miért kellett épen •neki a mezőgazdasági kamarákat felállítani? Ha az CMGE az ország minden rétegének kívánságait kielégítette volna, akkor nem jutott volna eszébe Bubinek Gyulának a mezőgazdasági kamarák,eszmejenek felvetése. Én, aki utána jöttem, nem akartam más útra térni. Én tisztelem, becsülöm az CMGE szaktudását, de ha már hivatalos szervezethez kell nyúlni, akkor itt vannak a mezőgazdasági kamarák, mert ezek az állam hivatalos szervei. Nagyon sajátságos, hogy sokban hasonlatos az én sorsem Rübinek Gyula sorsához. Élete vége felé 6t is támadtál':, nem tudták megérteni, hog^y egy OMGE-vezető miért állítja fel a mezőgazdasági kamarákat. Ot is panamával vádolták meg. akárcsak engem. Most látjáksa támadok, hegy mahnyre nem volt igazuk^Rubinek Gyula szegénységben halt meg. Azt is mondják, hogy én nem tudom vezetni a mezegazdaságot. Ha végig nézzük azokat a törvényeket, amfcyakwiHKiaBtBiin amelyeket miniszrerségem alatt készítettünk, meg lehetünk elégedve az eredménnyel. A földreform törvény volt az, amiéit évaokaknak ellenszenves letlem Magyarországén, Jkfa földreformot meg kellett csinálni. Minden józan ember tudja, hogy nem jöhetett volna Magyarországon kormány, anélkül hegy ezt végre nem hajtotta volna, A nehezéégeket előreláttuk, de még is meg kellett csinálni, népünket ettől már visszaszorítani nemjlehetett, Ma igen nehéz viszonyok között hajtjuk végre a földreformot, mért.az állam nem tud olyan összeggel a végrehajtáshoz hozzájárulni, amilyen kívánatos volna'. Többen azt mondják, hogy nincs eredményes a földreform meg fog bukni,Kijelentem, hegy eredmény van és örök időikig megmarad. A miniszter beszéde végén megköszönte mége'y\g>szer az átnyújtott aranykalászt és kijelentette, hogy a megnli/y)lvánult bizalom buzdításul szolgai tová.bbi munkájára, ORSZÁOÍK I roiWTÁn