Napi Hírek, 1924. augusztus/1
1924-08-06 [0089]
$• p a r i £ b c 1 Jelentik: AZ Ere youvelle hasábjain Armana Cbarpentier hoszabb cikkben foglalkozi k Hat tias Morhardtnak, az emberi jogok ligája volt főtitkárának nemrégiben megjelent könyvével, mely a háború okait kutatta. Sz a könyv - ir ja - az okmányok gazdag halmazával igazolja, hogy a háborút már régóta várták éa előkészítették a nagy európai államok elsősorban az antant diplomáiciája. így például az agadiri incidens után, 1911." szeptember 6.-án a londoni szerb ügyvivő a következőket A irta kormányának: ''Franciaország szövetségesei vei egyetemben azon a nézeten van, hogy a háborút még a ím&mm. legnagyobb áldozatok árán is későbbre keli nalaeztani, még pedig 1914-1915. évekre." Ennél pontosabban"- irja Charpentier - nem is lehetett ^olna megmondani előre az eseményeket, Valóban akkor történt perencz Ferdinánd * ( rónörökös és fel eség ének meggy ilkolása, ami a háború furiáit elszabadította. Szerbia egyáltalában nau sietett megtorolni azt a bűncselekményt, amelyet az •3gész világ lelkiismerete elitélt. De ezt csak azért tehette, mert~tudta, hogy :sztrák támadás esetére számithat Oroszországra a maga vééelmóben. Viszont Oroszország csupán azért támogatta Szerbiát mert Franciaországot a maga ol-' , .dalán érezte. ^ffWPexete kony-r- KCTT; KtrreVff tmr x51 EgJÉHette'azdTHat a szóros"kóTeleL', ámeTfe* k et Deleassé a francia imperializmus szellemében 1913-1914-be n kötött, Mor-' hardt mostani könyve világot vet arra is, hagy Poincaré milyen makacsul szen*. telte egész erejét* a háború előkészítésének. Ha az ember - irja továbbá Charpentier - elolvasta ezeket az okmányokat és figyelemmel kisérte azt a körmönfont munkát , amelyet Oroszországban a fraróüa diplomácia végzett, akkor megérti; hogy a szarajevói drámának múlhatatlanul háború kitörésére kellett vezetni. Bizonyos, hogy a Szerbiához küldött ultimátumot 1914-ben tulszigprunak tarthattuk, vra_azonban az idők multával normálisnak latjuk, , / £s "fia Vra.áv -Iránokat' váló bán a béke "oszihFe vágya hatotta volna' "v át,'akkor ezt a hargot csak hely eselhettük volna, De nem igy volt. poincaré épen akkor Oroszországban tartózkodott és mit sem tett arra, hogy Oroszországa békés irányba hangolja, ami pedig a cár békehajlandosága mellett igen könnyű • lett volna. Poincaré gondolkodását elárulják azok a szavak, amelyeket grof Szapáry pétervári nagykövethez intézett és amelyeknek jelentőségét csak ma tudjuk teljes egé sz ében megért eni^t""- Kapott valami újságot Szerbiából? kérdezte poincaré hideg iróniával az oszt rák, mag var nagykövettől. És amikor Szapáry gró£ nyájasan azt. válaszolta, hogy ... vizsgalat halad a maga utján, Poincaré ezeket felete^P- Szerbiának igen meleg barátai vannak az orosz nép körében és Oroszországnak van egy szövetségese: Franciaország. Mennyi bonyoda. • lomtól lehet tartani* üescöb poincaré" paléologuenak nem át al ott'a a következőket monriafiir "Az a fő, hogy Szazanov szilárdsága maradjon és hogy mit őt támogassuk ..." Szazanov szilárdsága arra irányult , hogy a monarchia ne kaphassa meg Szerbiától az őt megillető jogos elégtételt. Szazanov nem is késett megmondani Paléologuenak, hogy ez az ut hábotura vezet. Ezzel szemben Berlin diplomatái egét zen más magatartást tanúsítottak Ausztriával szemben. Németország neme sak hogy nem ösztökélte szövetségesét a heboimra, hanem a jogos elégtétel megszerzésére irúnvuéo jogainak elismerés e mellett mérsékletet tanácsolt neki, _ i . 1 "A naDCTTU"ukar:.58 33encán , melyet Szerbia,Oroaz- és Franciaország imperializmusa képvuselt, sajnos sokkalJB erősebb volt, mint a népekké óhaja, akik békében akartak maradni és nem tudtak minő rettenetes és céltalan má; zárlásokba rántják őket*. Charpentier igazat ad Morhardt ama megállapításának, hogy a háború közvetlen oka az orosz általános mozgósítás volt. Ez olyan tény, amelyet senki le nem tagadhat, /MTI/ $
