Napi Hírek, 1924. augusztus/1

1924-08-04 [0089]

§ A Magyar Távirati iroda jelenti: A Magyarországi német Közművelődési Egyesület vasárnap délután 4 órakor tartotta újraalakuló közgyűlését a Várszínházban. Az alakuló közgyűlésen a vidéki németajkú közönság tömegesen vett részt, képviseltette magát Budaörs, pest hidegkút, Törökbálint, Bia, Elek, Villány; Hegyeshalom, Kőszeg stb. ugy, hogy a várszínház tarme z&uf olásig megt elt. A megjelent előkelő közönség soraiban ott láttuk Gratz Gucztáv volt külügy minis zt ert .Bleyer Jakab volt nemzetiségi miniszt ert ,\Vild József, Neuberger Perencz , pintér László nemzetgyűlési képvi sel őket ,Mit sch Mátyás, Huber János, Gündisch Guido volt képviselőket, jekel péter nyugalmazott államtitkárt, Bónitz Petencz miniszeri tanácsost, schmidt Henrik egyet emi tanárt st b. A gyűlés megkezdő se előtt a közönség elénekelte a Himnuszt , majd Bleyer Jakab ismertette az egyesület alakulásának történetét. Kiemelte, hogy nem a kormányzat ellen xxak s a kormány nélkül, hanem a kormánnyal együtt vállvetve akarnak dolgozni a magyarországi német nép kulturális xejlődése érdekében. Bónitz Perencz ismertette az egyesület alapszabályait, melyeket a közgyűlés egyhargulag elfogadott, Bleyer ja^ab indítványára az egyesület elnökévé dr.Qatz Gusztávot választották meg, aki hosszabb beszédet mond ot t. ö- Az uj egyesületnek - mondotta - feladata camogatni és ápolni egyfelől a magyarországi németek nyelvi és kulturális ü törekvés eit, másfelől azokat a nem pu&ztan véletl en ség en alapuló, de valósággal szivbeli kapcsolatokat, amelyek hazánkban a magyarság és a németség között mindig fenálltak. Hem akar uj ellentéteket vinni az összes erők összefogásara ma különösen ráutalt népünkbe, hanem ellenkezőleg meg akarja akadályozni , hogy ily ellentét mesterségesen megkonstruálható legyen. A magyarországi németek nem kivannak a ma fennálló törvényes szabályokon túlmenő jogokat, nem aka r nak államot alkotni az államban, hanem megelégszenek azzal, amit a törvény nekik amúgy is biztosit, hogy hazánknak teljes jogú polgárai legyenek. Ha a magyar törvényhozás szellemében meg akarják őrizni a maguk körében német anyanyelvüket és német kultúrájukat, semmikép nem helyezkednek az ,állam céljaival és feladataival. . j- íftwe - Korunk a nemzeti eszme uralma alatt áll és a saját faj és'haza iránti szeretet az emberiség ideális törekvéseinek egyik legszebbike. Be ezt a szeretetet nem koll és nem szabad más fajok elleni gyűlölettel akár összetéveszteni, akár azonositani. Ha ezt szem előtt tartjuk; akkor a nyelvi kisebbségeknek sokat vitatott problémája igenis megoldható, ^ki ebben kételkednék, annak csak arra kell gondolnia, mint. találtak megoldást az egészen hasonló természetű vallási problmák is, amelyek miatt a mult századokban annyi vér folyt. Amint ma nem értjük meg, miként létezhetett olyan kor, amelyben katolikusok és protestánsok egymást elnyomni és kiirtani törekedtek, ugy el fcg. jönni az az idő is, amely nem fogja megérteni a mi karunkban oly sokféle, még közvetlen szomszédságunkban is megnyilvánuló törekvést azok elnyomására, akik más nyelvet beszélnek, mint az ország lakóinak többsége. A magyarság és a mi németségünk között nom szab&á nagyobb különb&égnak fenn- maradnia, mint amilyen ma katolikusok és protestánsok között fennáll, ez a különbsé g p edig ma az állam sz empont jábol alig fontosabb annál, omely fennforog azok között, akik szőkék és azok között, akik barnák. - Az idő alkalmas ennek a törek/ós nek• megvalósítására, nemcsak azért, mert a békeszerződések, amikor a nemzeti kisebbségeket a Nemzetek szövetségének védelme alu helyezték, e tekintetben legalább a papiron uj iiányt mutatnak. Magyarországnak mai, a háború előtti állapotoktól onynyi ra különböző általános helyzete is különösen kedvez a nemzetiségi kérdés, uj szellemben való kezelésének. Régebben i nemzetiségi kérdés nálunk súlyos probléma volt, mert az állami eszme önvédelemre volt kényszerülve oly kisebbségekkel szemben, amelyek,mint ezt a következmények bizonyították, az állam szétfOSZÍL ésér e törekedtek. Ka, amikor a nemzetiségi kisebbség problémája Magyarországon lényegében a németséghez való viszony problémájává zsugorodott össze, ez a kérdés nem nehéz többé, mert a németség soha kifelé nem gravitált. Ha akarta volna, nem tehette volna és ha tehette volna, nem akarta volna, ila tehát könnyebb,, ennok a kérdésnek kezelésében érvényre juttatni azt a ~f el világosodott ,t oleráns szellemet, amely a magyar népet mindig jellemezte. Elsőrendű érdeke- ez a magyarságnak is. Hos SZEL időre fontos kötelességünk marad a tőlünk elszakított területeken élő testvéreink érdekeinek a Kom zetek Szövetsége előtt való fölkarolása. Be miként léphetnénk fel eredménye' son sorsuk megjavitása érdekében, ha azzal r. váddal találnék szembe magunkat. ORSZÁGOS LEVÉLTÁR /Folyt, köv./