Napi Hírek, 1924. július/1

1924-07-09 [0087]

A kormányzó aemmi ilyen ^tirmészetti jeget nem gVakordt fuxüá a nagyon, alapoa oknál figva, hogy a nemretgyüléat 1922-bem nem oszlatták fel* A nemzeigynlée let oa'zoae automatikusan megszűnt annak a két ÉTI időnek lejártával, amennyire választottak* Ennélfogva egéasen világos, hogy a 13, §

0 ar&oíyik megállapítja hogy mit k'll tenni a válas?táa ugyí ben abban az esetben, ha a korményvó saját elhatározásából feloszlatja e nemzeti gyűlése * semmiképennaem lehet alkalmazni a azóban lévő kérdésben. Á tényállás a követkesu; 1,1922, jaauár 24-en, vaAyia körülbelül egy hónappal/ mlelőtt megszűnt volna

ö a nemzetgyűlés in.fej esetten tr

iss:*au*&ei£otta a 12, §-ban foglaltak w kiterjesztésének megszavazását abból a célból, hogy az 1980, évi választójog alkalmazható legyen necaak a kormányzó általi házfeloszlai-ás esetében, hanem olyan vá lasztás eaétére is, araikor a nemzetgyűlés automatikusan raogszfinik, miolrJ et uj választójogot elfogadták volna, 2, A nemzeügyülóa valóbaa elérkezett 1922-ben kiszabott par lamsnti élet tok végé re ?- miután az órát egy órával hátra tolták a megegy zés reményébe/i,. anélkül,;, hogy elfogadták volna az uj választó jogi javasl tot* amelyet a*kormány benyújtott. A kormánynak túlnyomó többsége volt-i azonban minthogy a magyar patriamenti eljárásban ni no a klotür

v

: a?: obatrfl ció megakadályozta őket abban, hogy a névszerinti szavazást kierŐBK&kol,} 3, A koCTány igy azzal a szükségességgel került szembe, fcog készülnie kellett az általános választásra,, azonban anélkül

s hogy a par lementtől bármilyen útmutatása lett volna arra, hogy milyen választójog alapján történjék az« Eltekintve terméssseteaen a január 24~ikei negatív szavazáetól, amely tényleg ije^tíatónkjasactai megtiltotta neki,/

1 még ha akart volna is, hogy magáévá tegye az 192Q

a évi választó jogot az álttalánoa vá lasztáai elv éa a titkos szavazás alapján. if. a. (biröságMtagjaiból, jogászokból éa másck*. bol ÖSszeállitott bizottságot Eivo$t agyba, hogy megtalál.ia ennek az alkotmányjogi dilemmának megoldását.' L JbtgÁJU#5. Bőnek a bizottságnak véleménye alapján, nem "vakmerően P vagyzájEitfcaaátfe alkalomszerüon mint az$ Kr, Glasgow képzelte, a kormány miniazt ertanácsi rend eletet; boosáfeofct ki, amely ideiglenes hatállyal ruházta fel azt a választójogi javaslatot, amelyei, nem átkarolt szavazásig vinni ök, noha azt már el fogadta a nemzetgyíiléa választott bizottsága, kivéve a tivkea szavazáara vonatkozó rendelkezéseit, széket a rendelkez é aeket, t ekint ettél a felmerült néaefieltéréaekré, amelyeket az ónban semmi esetre sem párt szempontok irányítottak^ a maguk egészében a nemzetgyűlés döntése elé terjesztették/azonban Jimint már kifej tat tea, a várt döntés &em történt meg. Innak a minisztartanáé3i xanfl öletnék x alapján tartották meg an iS2F,-i választásokat.

1 6. összehasonlítva az 1920. évi, a Clork-féie megállapodáson nyugvó választó joggal, ez as 1922-iki minisztertanácsi rocuole* a választok számát 594#?CG~al csökkentette, akik közül &85.8C0 női választ óv ás 1920-iki választójog szerint & 21 éves? férfiaknak éa a 84 éves nőknek #rgnkmsüx*tt szavazati m jogok veit, As 1922-iki rendeletértelmében a szavaza'M jog korhatárát férfiaknál életük £4,'< és nőknél 30-ik evére emelték föl* Más szóval a választójog Hegszeritáadask 3i;

!

6 százaléka abból származott, hegy a nők szavasat! jogát Kagyar e re a ág on ugyanarra az alapra helyezték, amelyen az Angliában áll, Bem akarom &em birálni, sem véeelmezni a magyar kozmány eljáxását abban< hogy a női választójog tekintetében követte Anglia példáját, hogy fölemelte a választójog korhatárú'; a férfiaknál 24 évrej hogy a titkos szavazást a városokra korlát oz&a

t amint as 1920 előtt is vrí§„ A magyarok kösül sokan azt hiszik., hegy nemzeti fejlődésük nem íseazi jogosulttá a választójog tulaágoaan gyera kitérjeazteaét és hogy az átmeneti intézkedés okát kissé meg kellene fcesazablitani* Akár igazuk van, akár tévednek, amire különös en föl akaróm hívni as angol olva-