Napi Hírek, 1924. június/2
1924-06-18 [0086]
§ A Magyar íiíáviratí Iroda jelmtis A nemzetgyűlés közoktatás ügyi bizottsága ma délután.5 órakor pékár Gyula elnöklétével ülést tartott - amelyen a középiakolai tataárok képzéséről óe képesítéséről szóló törvényjavaslatot t a agyait a. A kormány képviselet ében az ülésen KLebolaberg Kunó gróf kultuszminiszter volt jelen* VaaadiHBalogh György előadó ismertette a javaslatot; rámutatott arra, hogy a javaslat régi hiányt pótol, amennyiben eddig a középiskolai tanárok képzéae igazában nem tanári képzés, hanem tudóaképzés volt, éa a kikerült ilatal tanárok magának a tanitáa módazerének, a nevelésnek müvéazetót ne ismerték*? Ennek eredményeképen azt a aikert sem tudták felmutatni, melyafc a középiskolai oktatástól elvárhattako á tőr-,,, vónyjavaslat szerencsése, oldja meg ezt a kérdést, amennyiben a tanárok *> tudományos kimüveléaét ezután is az egyetem -feladatának hagyja meg, de kötelezővé tea zi, hogy aki tanári pályára lép, kötél ea a középiskolát tanárképzőintézet tagja lenni ós négy éven át az előirt studiumokatK;; , - különös figyelemmel a módszertani azempontokra - elvégezni. ^méM&vZsdkst a javaslat azerint más nem - '•• • is nyerhet^ caak az» aki a tanárképzőink ézétnek tag ja volt. Ülebelaberg Kunó gróf vallás*éa közoktatásügyi miniszter kijelenti, hogy a javaslat készítésénél nem követhette minaenben azt az ideált^ amely előtte lebegett a tanárképzés éa képesítés kérdésében,, mert a pénzügyi nehézaégek lehetetlenné tették ennek megvalósításit„ De ő ia arra törekedett, hogy a\ visz onyoki&z merten a lekötő legjobbat adja és minél inkább biztosit&a a tanárképzőénél azt a nivot, amely előfelt ét ele a magyar kulturális fölény megtartáaának.aőt állandó nőveléaének;, A törvényjavaslat természetes kiegéazifcője a középiskoláról szóló 1924, évi XI. törvénycikknek óa arra törekszik, hogv a^ tanárképzős a törvényjavaslatban a birom-tagozatú középiakólánakTham&tii.aztikua gimnázium., reálgimnázium és reáliskola/ Etegf elelően-B^yíö£ezteS8ök meg,, A tanítást nemcsak tudományos készségnek tekinti, hanem művészetnek is. Éppen ezért azt akarja, hogy, akik a tanári pályára lépnek, azoknak magadjanak minden lehetőséget arra, hogy anyagi gondoktól mentesen tisztán hivatásukra készülhessenek és, amikor kilepnek az életbe és megkez- • dik működésüket, ne az élettel való" küzdelemben megkopott idegekkel és megroppant életkedvvel, hanem fiatalos ambícióval, üde lélekkel tanítsanak* Szt a célt szolgálnák a tervezett internátus ok, amelyeket, sajnos, az állam jelenlegi pénzügyi helyzete mellett- nyomban megvalósítani nem lehet, kijelenti azonban, hogy minden törekvése az less, hogy ezek minél előbb feláUithatók legyenek. > Addig is a most meglevő diákjóléti intézmények keretein belül óhajt' a tanárjelölteknek minél több' % helyet biztosítani* Kéri, hogy a bizottság a javaslatot megértéssel fogadja* Drozdvf Gyáz5-^— • 1--rr*a külföldi oklevél honositásának módozatairól és a módszertannak kötelezővé tételéről szólott, szerinte nem tanszabadságra* hanem tanulási szabadságra van szükség* A numerus clauaus eltörlését aürgetl. Ty jéthly £nna sajnálja, hogy még mindig nem jön a népoktatási törvény* Szováteszi az elemi iskolákban ujoaaan tervbevett tandljkötelezsttséget* kívánja a tanerőig . jobb dotálását és kiemeli, hogy a takarékosságot as állam ne a kultúra rovására vigya keresztül, mert ez megbosszulja magét * Kéri a minisztert, hogy a tanszamélyzetnek a szolgálati pragmatikát és a fegyelmi szabályzatot teremtse meg* a fegyelmi Ítéletéét vegye revizié* alá és kövessen el mindent, hogy külföldi utazásokra és ösztön!ijakra minél nagyobb összeg : éll^e-n- rendeltesse' 3re s J
