Napi Hírek, 1924. június/1

1924-06-02 [0085]

- De nmoBaX keresztségét és inuturat Hozott nekü nk a ka­tolikuo egyház, hanem szellemi befolyása döntő tény eső volt alkotmá­nyunk kiépítésében és aemzeti függetlenségünk megóvásában is* ; csak szent István állsssf érfíul bölcsesség* ra^ afearok rámutatni tJ aki a királyi ko­ronát Romától, a pápától kérte és"nyerte* Ama kor felfegása szerint csak a papától vagy a római o sászárt ól nyerhette volna s ha a német nem­zető, római e aászárhoz fordul, aki pedig sógora volt, akkor alapot ad a német-római császárok azon később gyakran felmerülő igényének, hogy Ma­gyarországot birodalmi hdbérnek tekint sékv iz a .Körülményi hogy a ko­rona annak a birdd.alomnak fejétől jött* mely nem e földrSl való ra­kottá meg nemzeti függetlenségünknek első, a középkorban nélktílfizbetét­len biztosit ékát*f - Ami pedig alkotmányunkat illeti; az a nagyszerű és a n^sa­zetek történelmében páratlan fejlődés, mely ősi iűtéidényeink alapulvé­telével a keresztény hit elfogacása után végbement; nem kis r£jgzban a katolikus tanitáattoz ée a-katolikus egyház szelleméhez való ssmúlásunk­nak köszönhetőd Sem a biZánoi állami gondolat, máLy a legfékt elo^ebb.: legtehetotlenebb fejedalmi abszolutizmust jj^lcnt etta sora a nvugateuró­pai; főleg német hübérlea eszmekör nem volt hatással intézményeink kia­lakulására*! Apponyi jászberényi beszédének folytatása i| - Ehelyett behatolt ősi intézményeinkbe az a katolikus fel. fogás* mely nagy Károly Idejében a keresztény római császárság lét ©al­té sének sikertelen, de nagyszerű kezdeményezésében nyert £ifejezést£ s amelynek jellege Rabban áll, hogy minden hatalmat már Isteni eredeté­nél fogva ia nem annyira jognak* mint üivatásnak r köt élességnekJ a köz­szolgálatának tekint, szóval; annak nem magánjogi, hanem közjogi felfo­gását juttatja kifejezésre*! „ - lássuk most az elleaképet, fla ennyit nyertünk a katoli­kus egyház befolyásától, mivel viszonoztuk azt,; mit nyert viszont az egyház tőlünk? latén előtt hálásan megalázkodva, de az emberek előtt felemelt fővel mondhatjuk; nem maradtunk adósok*; E napokban hallották a magyar zarándokok Rómában szent Péter utódjától annak meghatottan és meghatóan elmondó ti ellem eré sé t, hogy évszázadokon át Magyarország^ volt a keletről, fenyegető veszedelmek ellen a keresztényésg véd bástyá­ja* A világi tényezők felejt eneic ; d e az egyház nézi x elejt; Megyi.ro r­szág ellenállt a törők lossmmÉB^mn veszedelemnek * mikor az hatalma tető­pontján állctt„Mikor Magyarország ellenálló képessége Mohácsnál öaszm tört, akkor ez a támadó hatalom laar hanyatlebaa volt - Magyarországot összetör üst te ? de tovább hatolni képes nem volt*, üa korábban áll be Magyarország katasztrófája, ngy az a nyugat katasztrófájává válik, így csak Magyarország esett áldozatul, de a nyugati keresztényésg meg volt ment ve v - Azonban nem osupáh a karddal teljesített védelem ftekin­tétében iparkosott Magyarország; azt viszonozni* amit az egyháztól nyert, hanem belső ügyeinak tűt esés ében is* Ha végigaéannk az •összes olviliztilt nemsetek int óxméíjyeia. és balpolitikai fejlődé eán, ugy meg kall állapítanom, hegy sehol, e&íszsa a legújabb időkig a katolikus sgyaázaak helyz et e oly kedvező nem volt, mi át Magyarországon*^ falunk a nagy gzab&őelvü és demokratikus átalakulás éa a legmerészebb haladás sem esett ez egyház el lenes ségefc azoa aberrációjába, amely azt a nyuga­ti nemzete* legtöbbjénél jeilanaste^ lem minden rombolás haladás. 4 haladás fcamialtatlaa szelleme osak ott rombol, ah cl korhadt ós beteg a­nyagot találná® ott megáll, akol életképts*eleven és saját céljait e­lőmozrditó erőkre talál..' Az a haladás., mely forradalmi mámorban elvesz­ti képesságét erre a megkülönböztetésre, óriási pazarlással dolgorik; saját oéljaltr karcait ja megi mert a fejlődő életmek orgánumaihoz is nyúl, azokat ia megsebzi,, Sível. Magyarország ajLkotsianyajpak csodalatos erejénél ás a nemzeti géniusz eajáso ssAgánál fogva forradalom nélkül tudott oalaAni^ mag- tudta magát ovai eStől a végzetes tévedéstől és így nagy átalakulásunk közepette a katolikus egyház megtartotta műkö­désének szabadságit s e működés összes eszközeit és befolyását a nem­zet az elleni életé re*; . -imde mind ez a multe. ,i lágyan állunk a fksmsmmm felvetett kérdések tekiatetében ma? Mit jelent a katolicizmus nekünk fts ma ét Ttwb jelentünk mi a katolicizmusnak? Van-e mit váraunk, remélnünk a katoli­Ci zmusTÓl? ORSZÁGOS LEVÉLTÁR £ Kszekció

Next

/
Thumbnails
Contents