Napi Hírek, 1924. május/2

1924-05-16 [0084]

Szerencsére minden megtörtént arra, hogy a külföldi köles ön utja megkönnylt tessék, amely Magyarország pénzügyi talpraállitása szempont­jából net&evósbtó fontos,mint Ausztria száma ra volt.A reparáeióa bizottság beleegyezett abba, hogy a békeszerződés által Magyarország erőforrásaira éa jövedelmeire bekebelezett jogait Időlegesen f el függ essze, hogy a magyar szanálást evvel elősegítse, másrészt előnyösen fejlődő tárgyalások van­nak folyamatban azokkal az államukkal, amelyek úgynevezett sególykölcsöht nyújtattak Magyarországnak elsőbbségi jogai felfüggesztés, e cél jából; Két ok is vas arra, miért nem lesz szüksége a magyar kölcsönnek, ha elhelyezés­re kerül?ugyanarra a támogatásra, mely az osztráknak megadatott* Először is Magyarországnak nsa. leses szüksége más államok garanciájára, mert az c . /!. Qastr-*ák kölcsön sikere és a tervezet, amelyre alapítva volt, mármint ta­pasztalati tények szolgáinak) •fo^j-uL, ennek a pénzügyi operációnak nem lesa az a kísérleti jell^ega, mint; az elaőnekgj másodszor,, mert Magyaror­szágnak gazdag természeti,, erőforrásai vannak éa élelmezését maga el tud­ja lát ni •Termés set esea szükség lesz a korona st abilizáláso, végett/' faggat- • len jegybankra - amely, minthogy az összes részvényeket lejegyezték, már JU^^JBi^JUjy^-' '! meg is fog ja nyitni kapuit-'-, és a költségvetés egyen­Dulyánsk hamaros helyreállítására, viszont asükaág lesz az ország pénz ­ügyeinek ós az uj kölcsön alkalmazásának ellenőrzésére, hogy a tőkoelhe­ly azoknak a magyar nemzet jövője izáht a ssüke égea bizalmat biztosít­sák. Hiszen Magyarországnaü. épen mofit aikerült • 338 milliárd ko rónál kitevő belső kel«Bt?ht felvennie, hogy talp ráállítását maga is elősqgitse. Eszel az akcióval, a népszövetség foglalkozik; amely ugy szá­mítja, hogy m* •• 250 millió aranykoronát kitevő kölcsönre lesz szükség, hogy az ors»ág\ megszab adui jon köl tségvet ési deficitjétől és ko­molyan ho zzá fog hasson uj jáépitéaéhes; 1 kibocsátott kötvények biztositá­sár a ktíl ön -e cél ra ki jel öl t jöved elmi f o írások fo gnak a z olgá InX* amelyeknek, évi hozadékát igen óvatos számit ári sál 60 millió aranykoronára tók, oly összegre,, amely messze alatta líttaae az ezekből a forrásokból származó, ma ténylegesen befolyó össsegekneJk, amint azt a legutóbbi ki­mutatások mutatják. Ettől a teljes biztosítéktól eltekintve, Magyarország­nak köteleznie kell magát arra, hogy szükség esetén egyéb jövedelmeit fog­ja félretenni erre a célra. A rekonstrukciós kölcsönnek elsőbosége 1 eas az ország mindem jövedelmére, kivéve az államvas utaké ra. Ezeknek a, jövedelmek­nek késelése a népszövetség kin evez ett .íi n , ^ íoaegbi zo ttjának ,Mr. 3» aaithnek,kezei közt lesz és a külcbön visszafizetésének ideje huss évnél nem leaz hoaszabbj^inden ok meg-^va^ arra , az ország edöigi erőfeszítés, ei­nek ós. annak a fogad tat áenaK alapján, amelyben a népszövetségi tervezet részesült, hogy a kivánt rendszabályok keresztülvitele a terv sikere ér­dekében teljesen lehetséges lesz; éa ez a legbiztosabb slag a külföldi tőkés bizalmáj^ pénz e^űeg szer zésóhez. /M3?l«/ (^) § Redslob Eóbert dr„ straaaburgi egyetemi tanár ma fejez­te be a budapesti Pázmány iréter tudományegyetem jogi—— '"r? karán tartott előadásait, amelyeit során a diplomáciai t őrt ónel emnei: a bécsi kongresszustól a berlini kongresszusig terjedő fejezetét ismertette* Ez alkalommal magasröptű beszédbe© búcsúzott nagyszámú hallgatóságától s köszönetet mondott azért a meleg fogadtatásért, amelyben a magyar egye­teffli és politikai körök részesítették,. Majd kifejtette, hogy, bár a torténelen sajátos fordulata következtében Magyarország nemrég háború­ban állott Franciaországgal, a kd; nép szellemi kapcsolatai, még sem semmisültek megí' A háború véget ért, a fegyverek elnémultak. A villá­moktól szikrázó viharos ég felett kecses szivárvány emelkedik, amely Franciaországot összeköti Magyarországgal s ez* aslatin eszme, a sza­badság szeretete*] 1848-ban.-*——- , ugyaaaz ér t %• gondolatéért hevül­tek a Saajna part ján, mint Buda osi vá*ra körül* Oly tfolggk ezek, amelye­ket elfeledni nem lehet*- s innen van az, hogy a magyarok Sa a franciák lehettek ellenfelek, de ellenségek sohasem. A tudós professzor beszédét a hallgatóság többizben szakí­totta meg lelkes tapaviharral, majd beszéde végén hosszas ünneplésben részesítette, Ugy a jogi kar,mint a hallgatóság nevében Botter Antal dr r jogkari dékán mondott francia nyelven köszönetet az egyetem kiváló vendégének, reményének a dva kifejezd? t, hogy a jövő iskolaév folvaraán folytatni fogja értékes előadásait.

Next

/
Thumbnails
Contents