Napi Hírek, 1924. április/1

1924-04-02 [0081]

Sándor Pál csatlakozik a Wolff Károly által előadottakhoz, sot szerint© ínég felébb kell emelni a létminimumot? ?u3 800,hanem 1000 korona legyen C& pénzügyminiszter rendeletét,amely a hivatalos lap vasárnapi számában jelent meg.törvény telennek minősiti .Követelni fogja a Házban annak vis szavonását ,mert a pénzügyminiszternek nincs joga rendeletet kiadni olyan törvények életbeléptetésére ^amelyet a nemzetgyűlés még el sem fogadott. Azt mond ,1a az" a renáisief^iiogy az ad őt papirpőnzben kell be szolgáltat ni .viszont maga a pénzügyminiszter -és ez vonatkozik ugy a föld birtokra, mint akárki vagyonúra- nem a minden kori koronával fofejaAgzárnitásokat eszközölníés szorozni,tehát nem 18.000 kor onáva

l ,hanaa 3o0(y*koronával» ^ A Ó& vagyonadó teJEinxereoen felvilágos it ás t őha jt, Feltünőnek tart ja,hogy az értékpapírok megállapításánál ugyanilyen kulcsot akar alkalmazni a pénzügyminiszter,pedig tudvalévő,hogy január 1-től az értékpapírok óriási visszaesésben vannak* Ugrón Gábor csatlakozik azok nézetéhez ..akik a létminimumot felemeltetni akarják és konkrét javaslatot teé%$ «tz 500 koronás, létminimum összeget 1000 koronára,a 4000 koronás 8000 koronára emeltessék fal ,va gyis pta zerasér *, Peyer károly rámutat arra ,hogy már tegnap emiitette .hogy ez a szakasz antiszociális! nagyon örvendi,hogy ezt a bizottság más tagjai is opzt^ák , Á Wekerle-féle adótörvény is 800 koronában állapította meg az adóminimumot. — — : — , ~—— ham hiszi, hogy a mun^kjbér is el fogja érni az alanyparitást, kéri a kormányt, járuljon hozaá Ugrón és.Sándor képviselők inditványáho z. hogy az adómentes létminimum ezerkoronaiban ál lapittas sék meg és ettől a foktól progresszív legyen az adóemelés. Bírd Bál azt tartja, hogy a szakasz szövegezésénél nagyon kell ügyelni arra* hogyan érvényesüljön az az intenció, hogy akit az a szerencseér, akár konjunkturális. akár más szempontból, hogy az ő jövedelme aranykoronában több, mint 1914-ben volt, ez a többlet megadöztassék.Kérdi, vájjon as 1916. évi érték aranykorona-e vagy nem aranykorona, véleménye szerint a polgárságnak az állam, iránt nincs nagyobb feladata és hivatása, mint az, hogy tisztességes módon. vagyoncsodjék. JÍZ 192?, évi megállapítások aranykoronában a mobil tőkénél sokkal nagyobb számot mutatnának fal, mint ami a tényleges viszonyoknak megfelel. Á gyáros, a földbirtokos vagyonállaga nem változott, ellenben^az értéknap irtulaj donos vágyónállaga az ilyen szövegezés mellett megváltozhatott és szaporodhatott. Akxnek 191.ea.ban ütvén részvénye volt T aranykorona értékben és ma van kétszázötven darab részvénye, amelyeknek összértéke azonban aranykoronában jóval kevesebb, vájjon nem fogják-e est szaporulatnak venniiBst megfontosás tárgyává kellene tenni. Bethlen István gróf miniszterelnök hajlandó a jövedelemadónál hozzájárulni ahos. hogy a minimum nyolcszáz aranykoronára felemeltessék. De ebben az esetben kéri a bizottságot, hogy a vagyonadd kulcsánál maradjon meg a négyezer korona mellett,, meri különbenas egész skála széthúzása igen nagy nehézségeket ckozfca. kén réy .gúlát, hogy a konjunkturális vagyonok megfőz tatásba vonat itoiáő EwaoMixewat von-* ia vissza hiszen a "ivaolat ivy is te-vezl a konjunkturális .-agyónok- «J nak pdtlásaaí vald sujtáöát és magától értetődő, hogy as adminisztráció- J :

iak éhből kifolyóan kötelessé:*) a' koRjurúvinxralis ;?övedelsöket *, —Q illetve vagyonokat kipjfccolnl» Bem tartaná helyesnek, :u vtóni o^yan kerülte© "Ssele a t rvénycel ami arre hívná fol a vagyonokat, hogy nenekulae* nek ki az országból. Bs as adózási technika szempontjából CSÖK Jcaroa lenne; eltekintve, ettél a kártól, ami abból származik, hogy eseka ysívonoí deviz»TBaá>ÍSsr& vetnék magukat , amivel a kerauuaak tobb *art