Napi Hírek, 1924. április/1

1924-04-02 [0081]

§ A Magyar í'ávirati Iroda jelenti: Kenéz Béla elnök délután egynegyed öt órakor nyitotta meg az együttse bizottság folytatol&gos ülését. A 2. §-hoz Wolff Károly szólt hozzá törvény szerkesztési szempontból. A világosság kedvéért célszerűnek tartaná, ha a 2. § az általános felnatalmásáé keretében maradna. Bethlen István gróf miniszterelnök hozzájárult a módosításhoz. A 3. §-hoz Farkas István szólt hozzá. A ház tagadó választ adott arra a kérdésre, vaj„on a vagyonváltság-földek is le vannak-e kötve a jóvátétel sáljaira. B § szerint pedig a vagyonváltság-földekais le vannak kötve a kölcsön oéljaira, Ez olyan rendelkezés, amelynek fentartása nagy izgalmat váltana ki a földreform végrehajtása szempontjából. Elsősorban arra vonatkozóan kér felvilág ősit ás* , mennyit jövedelmeznek a földek. Ezt mindenképen tudnia kell a bizottságnak annál is inkább, mert eddig az volt az információ, hogy nem is kérték ezeket a földeket, hanem a kormány maga ajánlotta föl, i/olff Károly szerint Farkas tévedésben van, mert ezek a földek nincsenek lekötve a külföldi kölcsön törlesztésére, amint ez a torvényjser-vaslatból is kitűnik. Kérdi, hogy az államvasutak jövedelme miért van az 1924. évi első félévbmn 13 millió aranykorona— kontemplálva, .iáig a másik félévben csak 7 millió aranykorona y fiz a tétel a költsógvetésben£yasut 1L*~ szállításból eredő bevételnél fordul elő. Ezt a 6 millió aranykorona csökkenést osak azzal tudja magyarázni, hogy az Államvasutak kezelfíségében esetleg olyan változás áll be, hogy a jövedelem egy részét le keli adni. Bethlen István gróf miniszterelnök a felszólalásra válaszolva kijelentette, hogy a vagyon vált ság földek a most felveendő 250 millió aranykoronáé kölosön részeire nincsenek lekötve. Kitűnik a törvényjavaslat szövegéből, hogy a kormány épen ellenkezően arra kér felhat alma sás t, hogy a jelen kölcsön számára a £./ nsntban lekötött jövedelmeken gélül az 8.7 pont szerint a vagyonváltság ingatlanait is leköt^&as eze^a réven más kölcsönöket is vehessen fel. Itt tényleg arról a kölcsönről van szó, amelyet az államvasutakkal kapcsolatban beruházás céljaira akarunk felvenni akkor, amikor az államvasutak deficitje megszűnt ós bizonyod jövedelmezőséget fognak kimutatni. Ezt az ajtót kértük, hogy a reparáeiós bizottság hagyja nyitva számunkra, mert nyilvánvaló, hogy q. 250 milliós kölcsön után, amelyből alig valamit, vagy esek elenyészően csekély összeget fordit«-aat az ország beruházásokra, szükség lesz nagyobb beruházási kölcsönre, amelynek segítségével az államvasutak és esetleg más üzemek beruházási szükségletét fedezni fd>gjuk. * feltétlenül van valami ös s ze függ ós^annek a kérdésnek a föld birtokreformmal, de gondoskodni kell arról, hogy ez a zálogul való lekötés a földbirtokreformot semmiféle tekintetben se"; akadályozza* A lekötés' tehát csak ugy történhetni hogy a zálogtárgy a jövedelem lesz és esetíeg az az ősszeg, amelyet a föld birtokra ferm-t örvénynek megfelelően a váltságföldeket átvevő kisbirtokosok a földért fizetni fognak, ugy hogy ilyen értelemben a zálogul való lekötés semmiképen sem akadályozhatja és befolyásolhatja a birtok reformot. Farkas Istvánnak arra a kéraés ér semennyi jövedelmet reprezentálnak ezek a földek .hivat Kőzik a javaslatban található* jegyzetre,mely szerint a váltságföldek bevétele évenként kereken 6 millió korona* A pénzügyminisztérium körülbelül e myire becsüli esek m jövdelmét.3txx Wolff Károlynak a vasutak jövedelmére vonatkozóan tett meg jegy—' késére kijelenti,hogy az említett számok nemi a vasutak jövedelmét jelenítik, A vasutaknak nemcsak,hogy ninos jövedelmük,hanem deficitjük van| a következő tetei* az üzemek deficitje,amelynek nagyrésze a vasutak deficitjéből került ki.mert hiszen a többi üzemek'jérészt aktivok,gz a 13,illetőleg 7 millió a szállítási adóbevételek. Ennek bizonyos csökkentése van tar vb evévé;, Ez az oka annak,hogy ezek a jövedelmek is csökkenő tendenolát mutatnak,, Ezek után a bizottság a 3 §-»t elfogadta* .«t*ITXÜ' /Első folytatás következik/ _