Napi Hírek, 1924. március/1

1924-03-08 [0079]

Kapcsolatosan ezzel a kérdéssel még általános tájékoztatásul hozzáfűzte Sir Henry Strakosöi, hogy az ©gisz köles öhügyet ab bői a szempontból kell megítélni, mint minién hitelkéröéat. A hite 1 £ o ©ama azonoa a magbizbatős&g éa a bizalom fogalmával. A bizalmat azonban ne a lehet másként megszerezni* mint azáltal

? hogy a külföldben bizalnat támasztunk önmagunk iránt, Magyarországiak tehát, hogy a külföld bizalmát megnyerje, mindenek előtt önmagának kell bizalmat mutálnia saját országának fellendü— issevex esettben« .nutL.ny 3Ú> Í» n majmára?tjzág Kölcsönt kér, elcfeo meg keli te— hát mutálnia azt, hogy biaik saját jövőjében,, snnek a módc^a az, hogy a magyar nép bizalommal ős készségesen adjon pénzt kölcsön saját kormányának* Erre való a külföldi kölcsönt megelőző belföldi kölcsön«amelynek sikere a legfényesebb bizonyítéka lesz a magyar nép önbizalmának ás mindenesetre ki fogja váltani a külföld részéről is a bizalmat* Az eset csaknem ugyanaz, mint Ausztriában -volt. Ausztriában is eiőirtók azt a tervet, amelynek alapján Ausztria pénzügyi ra konstrukciója kiáLé'gLtőcn sikerült^ noha abbai az időben, amikor az osztrák kölcsönt folyósították

s valóban nagy bizalom kellett ahhoz* hogy Ausztria pénzügyi jövőjét biztatónak lássak* Magyarország csaknem ugyanoly helyzetben van, mint Ausztria* Ya^amint ahogy Ausztriában, az akkor eioirt tervet pontosan és gyorsan vőgrahajtottlk^ ép ugy Mag^arország)n is pontosan és gyorsan koll végrehajtani azokat az intézkadésQkeaoalyeket a Magyarország rekonetnrkciójára vonatkozó tervezet elrendel* A bizottságnafcerős a hite abban, hogy ezeket az intéskedé" sekat keresztül lehet vinnie ós hogy hasé— gesen keresztül is fogják azokat vinni* Nem tévesztendő szem elől, hogy már eddig is $riá©£ nehézségeket sikerült leküzdeni* A kölcsön tárgyalások als5 idejében nagy ellentétek mutatkoztak. Rzofcet az ellentéteket, emelpek legnagyobbrészt politikalak -voltak, a Nemzetek Szöveteige mór addig is kie gyenlitette ugy, ho& politikailag immár semmi ©em áll útjában a kölcsönné;kennek bizonyitéka éren az* hogy a kölcsönra vonatkozó eddigi jegyzőkönyveket nemcsak ahogy eléírták, bmem hogy a jóvá lé teli bizottság is meghozta döntését * és hogy a Nemzetek Szövetségének ma^ar alosztálya részéről eddig is már aláirtak a jegyzőkönyvet^ Magyarország* Nagybritannia, pranc3aország és Olaszország képviselői, és hogy ezt a jegyzökönyvet a többi felek is a leható legrövidebb idén belül alá fogják irni. Arra a kérdésre, miért állapit öt ták mag ós hogyan számit ott ál: ki a Magyarország részére nyújtandó külföldi kölcsön összegét énen 250 millió aranykoronában, Sir Henry azt válaszolta* hogy ez a kiszámítást azoknak az adatoknak alapján történt* a ne ly eket a raagyar kormány a gerCi, párisi és londoni táigyalások alkalmából a Semsétek Szövetségének rendelkezésére bocsájtott. Hozzáfűzte még* hogy a pénzügyi bisotts ágnak nem csupán a magyar kormány adatai állottak rendelkezésére^ hamm más oldalrSl ja almosán lnfcra? méltatta magát, és hogy a magyar kormány által elébe terjesztett adatokat a legbehatóbb vizsgálat és megfontolás tárgyává tette* felhasználta a bizottság továbbá még azokat a legkülönfélébb adatokat ie» amelyek a nyilvánosság számára is általában hozzáférhetők. Mindezeknek alapján a 250 millió aranykoronányi : *. kölcsönösszeg elégségesakk matetko"* zott arra* hogy a 30 hónapi időszakra tervbe vett szanálási lᣠalatt * magyar állam költségvetésében mutatkozó deficitet fedezze* A bi ZD ttsi.snak eme határozata után is még tudomására jutottak egyes adatok * azonban izek sem szolgáltattak alapot arra, hogy a 250 millió aranykoronának magállapi táaátől eltérjen, , Kgy ujabb kérdés re, vájjon, lebetsíögea vslna-e az, hogy még fe kölcsön foiyositáe* el£tt Magyarország mintegy 50 millió aranykoaonas * " előleget kaphasson* Sir Henry azt válaszolta, hogy abban az eeetben, ha a ezaaáUbi tervben el5irt iniázkedések bevezető réezet Ma gfarorazág pontosan kereszt ülvi szi, nem lát ja a^dályát annak» hogy előleget kaphasson, ORSZÁGOS LEVÉLTÁR ^K?||