Napi Hírek, 1924. február/2

1924-02-26 [0078]

A 1*. §#• á tanítási óra* nett. szama* anapirja meg ;a~ tanulókra nézve, amely a rendes tárgyakból tea$gyakorláaon kivül a k&Ziépaikola "első és második osztályában legfeljebb 2d, a többi osztályban legfeljebb 28, A.IS. §. a tanárok heti óraszámáról és a mellékfoglalkozások ról intézkedik, A fejle&ztés alatt nem álló teljes középiskolákban a teste-gyakorlás tanárai, a rendkívüli tá2g>ak tanítóin kivül n ^anarok száai® az igazgatót beleértve legalábo 13* A rení es tanárok száma az igazgatón^ kivül bármely középsikoláoan nem lehet kisebü a meglev^ osztályok számánál. Az igazgatóit legalaob heti 4, legfeljebb heti 8, a tanárok"; heti Izóránál töfeore, kivéve a rövid ideig tartó helyettesítést, nem, kötelezhet^;- Az igazgatóság heti 10, a tanárok ne ti 24 óránál Í óbbra nem vállalkozhatnak* Ea az igazgatók neti 8,a tanárok pedig heti 18 óránál többet tanítenai^,ezért külön dÍjazásban réazesülnek, AZ igazgatók éa tanárok a törvényhozás tagjai .vármegyjd., városi, községi és egyházi képviselők /Bizotteági tagok/ lenetnek, de állandó fizetéssel járó rendes alkalmazást nem vállalhatnak, tíogy mennyiben vállalhatnak akár, ^polgári jogaik gyakorlásából, akár pedig szfellemi t evékenySégükből; eredő más tisztséget vagy megbizást ,azt esotr&l esetre előz-etéaen « vallás, és &ö" oktatásügyi miniszter, üxetöiega felekezeti jgnatóság hátárazza meg, A 14» § kimondja, hogy a -.középiskolákminden iskolai év végén osztályonként tartaadd nyilvános

1 összeioglalaáokkal számot adnsfc as oktatás eredményéről, ' ':< * • 5 . ' . ' [ £ 15, § kimondja, nogy a középiskola vili. osztályának sikeres elvégzéséről tanúskodó bizonyítvány arra jogosítja a.tanulókat, hogy érettségi -toizs^álatra bocsássák őket, A 15, y kimondja, nogy a középiskolai-érettségi vizsgálatok sikeres letétele valamennyi főiskolába rendes hallgatóként való belépés feltétele. A IV, § az érint, amsfmyibeű az 1883. évi 28XX» .törvénycikknek a 1 L i .,-1 i> kénéül afcolai í. anar ok képesít ését tárgyazó azak&szai a vörveny K^roTiteztében módosításra szorulnak, az erről való intézkedés külön törvénynek tartatik fenn, valamint külön rendelkezésekkel szabályozandó a leányközépiskölák szervezeti és tanulmányi rendje, mlyekre ez a törvény mm vonat ,ozik, A 18, § hatályoh kivül helyezi az 1883* évi £XX„ törvény, cikk 1-5, 11-12, 16, 21, 26 és 32 §§-ait, valamint az 189Q

f évi XX3C. törvényeikicet egész terjedeliufben. iít' 5 $*itltísr a törvény végrehajtásával a magyar királyi vallás és közoktatásügyi minisztert bízzák meg* Az indokolás szerint a törvényjavaslat nem jelent középiskoláink szervezetére nézve egészen uj irányt, A javaslatban foglalt újítások két alapgondolaton nyugszanak. Először a középiskolai típusok diixerenciálásénak gondolatán, másodszor valamennyi k zépiskolai tíuus egyen jagnsátásának eszméjét, A főiskolákra való belépés szempontjától a törvényjavaslat az eddigi gimnázium és reálisfeQla közé egy ' uj középiskolai típust iktat be; a reélgíB&asiuaot, Ezzel a középiskolák fiffeó renoiáláaának almapontjára helyezkedik, ..egyben az egységes .fcözépftskolák gondolatával a«a megfontolás alapján, hogy tartelaíi .szempontból az általános EIÜIvol£oégnek különféle szinezete lehet, A differenoiáláe mellett szól az a müveiéfide-psziökológiai szenpont , hogy az ágyén lehetőleg olyan iskolafa jbató-^. juthsSjo'a, amelynek mü*7vetlséga javai összhangban vannak az egyén sajátos le^ki Jeepé saég ei vei és haji and óságaival, A különböző iskolatípusén tím jelentenek nenézeéget a pályavdíasz.. tás szempontjából éem, mert még mindig igen tág teret engednek n gá^yaválnaztó egyéniségének, Ha később a tanuló olyan pályára érez hajl,a#ti, < amelynek inkább a másik iskolatípus műveltségi anyaga felel meg,

f a valóban tehetsége és ambíciója van az utóbbi iránt, mindig átlépheti a megfelelő különbözeti vizsgálatok us ján a másik típusba. Az elmének formális kiképzésire, mint egy logikai kioeiszolá láeára a gimnázium, reálgimnázium éa reáliskola művelődési anyaga egyaránt alkalmas. A középiskola továbDt dil'ferencialásának helyességét a nyugat európai államok példái ís — eléggé megerősítik, rxocTÁHOS I.EVTXTAR