Napi Hírek, 1924. február/1
1924-02-12 [0077]
" A pénzügyi "hely zé t . - tükre a költségvetés .amelyben az ország bevételűi és kiadásai nyernek elszámolást, Franoiaország 1922,évi > költségvetésének kiadási ö«azaga 23.402.487.556 frank. -r-—— £bbül* azonban 12, 008 , 378 , 586 frank eeik azokra a kamatokr*,ameiyeket Franciaországnak a lxáboru előtt, a háború alatt §B a háború, után felvett tartozásokra koll forditanlat, Bbben az összegben nagy tételként szerepel mintegy 3.638,000.000 frank, mint azoknefc az ö3s zegeknek kamata,anelyeket Franciaország 1922.január 1v-<-" : előtt volt kénytelen biztosítani mint olyanokat .amelyeknek megfizetése a békeszerződésből kifolyólag Németországa hárulj. Igy tehát a kiái ásóknak több mint fele kölcsönöknek törlesztésére és. ilyenek utáni kamatfizetésre megy* Megjegyzendőazonban, hogy Franciaország mint ellett ezekkel a kölcsönökkel önmagának tartozik, ugy hogy ez a nagy összeg sem megy külföldre, hanem szaporítja a Franciaországban lévő megtakarított magántőket,és Így az ország pénzügyi helyzetét a legnagyobb mértékben javítja. Az állami kiadások emellett csupán 11*394.108,970 frankot tesznek ki,ami a béke legutolsó" , évi költségvetésének alig kétszerese ,mig az indexszám azóta a négy szeresére emelkedett .úgyhogy ennek alapján az állama zükségle tétnek kereken 22,000,000.000 frankot kelleuo ki tenniük. Az éllemszükségle tekben tehát határozott takarókosság mutatkozik. A költségvetés bevételei közül 17 é 101.602,616 frankot teamek ki vrnaLfru^L a az adók* k szükséglet többi részét az állam egyéb rendee bevételei fedezik,mint például a monopóliumok, az állami birto kok atb*. Igy tehát a költségvetésben sem mutatkozik semmiféle ok;**. , .-. amv a frank árfolyamának csöKironését indokolná. Figyelembe és számításba kell lsrenni még azt a körülaónyt ,hogy Franciaországa,} át anyagi eszközeivel állította he Ívre a teljeaen elpusztított leggazdagabb vidékeit, A lerombolt városok és falvak,a kirabolt gyárak,az elárasztott bányák,az elértéktelenedett szántéföldek és erdők rendbehozása óriási összegeket igényelt .Széket az összegeket pedig Francia ország a magáéból fedezte, mivel Németország nem tesz eleget jóvátételi fizetési kötelezettségeinek, árról >lehet vitatkozni,vaj jon a Ruhr-vidék megszállása közvetlenül hasznotna jtó-e vagy sem, Franciaország szempontjéból azonban nem is ez a lényeg., mivel a Ruhr-vidéket nem haszon kedvéért tartja megszállva, hanem azórtj mivel köve telesének behajtása biztosítására zálogot akar kezében tartani, mint ahogyan minden hitelező megteszi oly: * adósával szembaiijaki fizetési kötelezettségeinek nem teáz eleget. Franciaország boldog volna, ha biztos lehatna Németország jóhiszeműségében. Akkor megnyugodnék abban,hogy a békét Kémetország nem fogja megzavarni, és fizetni fog az okozott károkért* pe Németország ennek eddig mág egyizben sem adta bizonyságát. Hiábavaló az a remény , hogy egy más icormáhy ,vagy : y az általa nos választások következtében öaezeülo más összetételű parlaűen"fc talán engedékenyebb magatartást-fog mutatni Németországgal szemben. Ebben a kérdésben minden francia egyetért éa minden francia különbség nélkül oda sorakozik Poincaré miniszterelnök mögé,mivel Franciaország Németországgal szemben fennállé jogairól eemati körülmények között nem mond hat le, és nem la fog soha lemondani ve,gy meghátrálni* A háborúban Franciaország feláldozta fiainak utolsó osepp vérét a győzelemért, A háború még nem fejeződött be, most gazdásági téren foly tatőöik^Néinetarszág minden rendelkezésére álló esaközt', felhasznál arra, hogy Franciaországnak gazdaságilag ártsonjf Itt a%,: éXkÁ* " hangja ^^vM *&4k, •—i,mig végre energikusam ki je lenti jp'-w/Ars ,Francia ország soha,de soha nem fog engedni, ós ; ha kell,feláldozza utolsó frankját i% hogy gasdeaéftllag ir? győzelmet arasson' '
