Napi Hírek, 1924. január/2
1924-01-28 [0076]
gyáriakkor már tervbe VQWz'K- —- a londoni konf erenciát ?amelyen őzen kérdéaek tárgyaltatni fognak. Közbeesik a kisantant belg- f Li&], táfjX konferonoiéja, amelyen a kisantant államai maguk között is /illáét 1 foglaltak az így felvetett kérdésekkel szemben és fentartatr Sokat állapítottak meg az esejtleg elfogadandó íüagyar kölcsöntervezettel szemben. — !_ ' • ' '" •. i' *' " ' • • •» A kisantant e - - feltételeit röviden két pontban állapithatom meg, amennyiben nyilvánosságra ju- s tottak a londoni konferenoián. üz egyik abban állott, hogy velünk szemben a reparációt illető" kérdések tisztáztassanak. Bevezetésen Jugoszláviának voltak bizonyos követelései, melyek még a fegyverszüneti szerződésből folytak* bizonyos re3tituoiós követelések* melyek mindezidelg nem voltak aiintézhotők. s hlyeknek tisztázását kívánta Jugoszlávia* mert ellenkező esetben nem adná meg hozzájárulását áthoz a tervezethez^ melyet a népszövetség kidolgozott*. A mé ik oldalon maguk között & szövetségesek között tisztázni kívánták r, kisantant államai a liberációs és állami javak kérdését. /Minthogy akadnának olyanok, akik nincsenek tisztában a liberációs tartozások fogalmával, megjegyzem, hogy a liberációs tartozások azokat az összegeket jelentik, amelyekot az újonnan alakult államok a felszabadítás fejében kötelesak a reparáció számlájára befizetni a ragyállamoknak 0 / Ezek az összegek 1500 millidt tesznek ki. A kisantant azt a -véleményét nyilvánította, hogy az 5 felfogástik szerint akkor, amikor Magyarország reparácíós kérdése Magyarországra nézve előnyéi forrná-' ban rendeztetik, méltánytalanságnak tartják, ha ~* ezek a lioeráoiós tartozások az ő részükről -teljes mértékben behajtatnának. Ezekben domborodtak ki azok a követelesek, amelyek a belgrádi konferenciából kifolyólag .a. londoni'tárgyalások alkalmával szöbakerültek* Áttérve a londoni tárgyalásokra, röviden csupán azok elért eredményeit akarom leszögezni. Az első eredmény az, hogy a kisantant a népszövetség által előterjesztett tervezettel szemben, elejtette azt a fentartást, mely szerint az évi 10 millió ananykoronaban megállapított magyar jóvátétel nem elég magasan állapíttatott meg, mely szerint azt követelik, hogy Magyarország nagyobb terheket viselBen* Bnnek a fentartásnak az elejtése természetesen azzal a következménnyel jár, hogy mi is elejtettük fentartásainkat. Másodszor rendeztetett az a kérdés, amellyel szemben a maf yar kormány fentartással élt, nevezetesen a gyorsabb amortizáció erha óimén fizetendő 7 és félmillió aranykorona kérdése, amennyiben most mér nem lesz szó egy gyorsabb amortizációról, hanem csupán arról, Hogy Magyarország húsz eves amortizációs kölcsönt vegyen fel, s ajaennyiben a hitelezőkkel egy ilyen megegyezés szükségessé válna, Vagy amennyiben ebbe a magyar kormány belemernie, ebből a felszaoa.du.lf összegből —* törleszt éses alao volna létesítendő, amelyből a törlesztés szükség esetén fedeztetnék. Lényegben busz éves kölcsönről volna szo, és nem tizenöt evesről, továbbá nem » gyorsabb amortizációról van, szo, han em cs ak egy gyorsabb törlesztési"alapról, -•e4t..-L6vatafoaaáai rendszabály frontös7i hogy ha Magyarország bár-éa**n milgrés, okoköOI rosszaüü pénzügyi éa gazdasági viszonyok közé kerü.lne/7** u. békéterhek tekintetében voltak már bizonyos kijelentések a pénzügyi bizottsáö.-? 3. jelentősében is, mégis ez a kérdés részletesen nem volt ^kifejtve és igy tekintetben a későnbi idő folyamán kontroverziék merültek volna fel, ha ezeket a függő" kérdéseket nem tisztáztuk volna* A béke terhei alatt nem csupán reparáciö értendő,