Napi Hírek, 1924. január/2

1924-01-25 [0076]

§ IÍ ó m a | január 25, /stefani/ Aa olasz kamara feloszlatását elrendelő királyi dekrétum a következő kisérő szöveggel együtt jelent megjjlz olasz politikai élet teljesen leromlott, amikor 1922. októberében'a fascista szervezetek, amelyek összefogták a nemzet eleven erőit, végigsöpörték Olaszországot éa visszaadták a nemzetnek önbizalmát , A faaoiata kormány megfelelt a rea várakozó feladatnak éa szélsőoégeS rendszabályokkal igyekezett o rv ossla^azokat a szélsőséges bajokat, amelyekben az ország csaknem elmerült. *Az addigi gyakorlatnak megfelelően ez a kozraány ie parlamenti icisebbségre támaszkodott, azonban az egész parlament együttműködését kérte £ meg is kapta azt, sokakat megszédített az a gondolat, hogy ki kell használni a pillanat lelkesedését a el kell rendelni az általános választásokat, a kormány azonban még csaknem is foglalkozott ezzel a kérdéssel* nem tartotta oélszexünek, hogy megkérdezze az országot,mert a tömegek pártraszakadása megbontotta volna az egységét a nagy történelmi eseménynek, amelyért a kormány önmaga, ós pedig kizárólagosan önmaga vállalta a felelősséget, Mo3t azonban meg van győződfoe arról, hogy eljött az ideje nyugodt ós öntudatos Ítéletet kérni arra az ujjáópitő munkára vonatkozóan, amelyet végzett. Ma tizenöt hónapig tartó intsnziv, komoly s minden demagógia nélkül folytatott tevékenység után, amelyben- egyedül a közjó szolgálata vezette, a kon^á^y igóre'úénak megfelelően visszaadhatta a parlamentnek a magára ruházott rendkívüli törvényhozói hatalmat és javasolhatta a kamara feloszlatását ,amely, miután a maitól mélyefjeltérő feltételeknek köszönhette létét, ma már semmiképen sem felel meg az ország. politikai helyzetének és a politikai áramlatok erős iszonyának. A kisérő szöveg ezután kifejti az uj választási törvény fő céljait azzal a hozzáfűzéssel, hogy a kormány nemcsak végzett munkájáról, hanem a jelenleg hatalmon lévő párt progra&mjárói is bírálatot kér, AZ az állameszme, amelyet a faaoizmua elméleti iejtégetéseiben körülirt s amelynek a gyakorlatban érvényt szerzett, erkölo&fc tekintetben és az élet valóságában ie egyetlen összefogásba tudja tömöríteni a nemzet\/aZdWe7^Wfí2ö/6C, Ennek az állameazmének rssiLizálasAbaa az olasz alkotmány egyetlen alapvető elvűhez sem kell nyúlni , mert az alkotmány az egységes Itália dicső a eges történelmének tanúsága szerint mindenkor alkalmazkodott a fejlődés követelményeihez ugy, hogy az állam irányi tói ós a nagy események t ökölét esi thettók és az uj történelmi szükségességnek megfelelően idomíthatták, A faeoizmus újra megerősítette azt az elvet, hogy az állam nem egyetlen osztály társadalmi érdekeinek védelmezője éa kifejezője, hanem ellenkezően, mindenkor és mindenütt élő képnek kell lennie, amely a ha&a eszméjének folytonosaágát örökíti meg, a hagya.mány féltékeny őrzőjének, a jog- támaszának s a nemzeti érzés legmagasabb megnyilvánulásának kell lennie, í

1 örvényhozói szuverenitásának ké öségoavonaatatlan t el jeasógóhen az állam a minimumra ősökként heti és kell is csökkentenie a gazdasági életbe való belenyúlását, hogy Így tágabb fejlődési lehetőséget biztosítson az egyéni kezdenényezesnek, bár ennek foicát az idők parancsának megfelelően szabhatja meg. Az állami főhat,alomnak ténylegesnek és ébernek kell lennie, minden gyöngeség éa megalkuvás nélkülinek s az egyéni- és osztályérdeknek alárendelésével közvetlen céljáoan és legtávolabbi következmenyeiben is mindenkor az összeség érdekeit kell rxéznie./MTl/ ORSZÁGOS LEVÉLTÁR HQ