Napi Hírek, 1923. december/1
1923-12-05 [0073]
§ Lonaon, dQöombar 5* Hivatalos kimutatás szerint H egy* rit ennie területén november 26 „-én a munkm óikul ie k száma 1 4 28 0*200 vaLt» v&gyie 60,477-tol kevesebb,, mint az előző héten és 267,000-rel kevaseeb, mint &L—£. ér Januárjában* /MCE/ § L o n a o n „ deéember^s* Az angol választási hadjáratban exős vita té%ya az a kérdés > hogy a vedővámos rendszer Anglia amerikai tartozásaink megfizetésétmennyiben befolyásolja* Konzervatív felfogás szerint Anglia csak ugy tud rendesen fizetni Amerikának» ha exportja nagy,, hagy azonban nagy legyen^ védeni kell gyárait a veoaélyes küliöldi verseny nyel szemben* A tarifarefosa védelmében Baldwinnak ép ezért az amerikai kölcsön a legnagyobb argumentuma* Ewelx szemben a liberálisok arra hivat kornak* hogy a munkanélküliség a védővámos Amerikában ép oly^nagy, mint s szabadkereskedő Angliában, A tarifarefom hivat e/ffe <tá fe&Mk, . hogy A~ marik a roppant nagy területén a belföldi kereskedelem tulajáoakepen szabadkereskedelmi feltételek mellett folyik, emnélfogva az. ország nem élvezheti teljesen a védőtarifák áldásait, Lloyd George a választási hadjáratban mondót* beszédei során több izban összehasonlitotta az amerikai és angliai exportviezonyokat s rámutatott arra,, hogy az angol gyárak a tengerentúli kereskedelemben sokkal nagyo-tb sikere lat érnek el , mint a joveű. nagyohfe ameríSkai gyárak s ebből ezt a kö-vetkeztetést vonta 1$* hogy &z Egyesüli liláitok nea veszélyes versenytársa az engrl kereske dél axtnek, Al amerikai életstandarct a választási harcban szántán nagy szerepet Jálazik* Frank Hodges. a bányamunkások szövetségnek főtitkéVf »pár hőnappal ezelőtt amerikai utj&rál visszatérve a rámutatott arra,, hogy az amerikai munkás stüfkal jobb életfeltételek kőaött ál, mint az angol. Ezt a megállapítást most erősen kihasználja Reville Chamberlain kinosta*! kancellári, aki majl minden beszédéből hangsúlyozza* hogy a rád ——— a munkásoknak Jcfcb élatf eltét eleket bistosit* /MSI/ nn „ „ Bécs, deeeniber ü, /Megnyitó árfyolamok/ 3 ^-os Déli 563.000, BankvereLn 205.000, Angol Magyar Bank 192.300, Zentralbeden kreditbank 88*000, Osztrák Hitel 323.000-326,000, Magyar Hitel 1 29o"ono Bepoaitenbank 85*000, Ahglobank SÖO.OOOrLánderb^nkl^OOO! Lmbardeí? * bank 52^00, Uniósban* 353*000, zivno 9ÍS*100, Államvasút öVooO, Délivasut 890*100, Alpeai 69Q.000-702,000, Xofiurg 94*900, Feltén 505 000 ?S p lní 19 ;? 00> sigf/fi.000, akoda 1*269.000, Kgne* 35o;oao; 2» USOQ!' S'nífr^ ^í* 9 s°í ? ifi *f? 6 ^ooo, saigó 1:330*000; laffiTii WSÖOO. Brünni Gép l*#39 a 000, Deimler 43.000, Oaztrák üafherr 141.000. Magyar nofherr4%^^emperiji, a^OQp^lrányzat: részben lanyhuió; %{? £3G&CÍ*U> IJMg&tkHí ^f Orfop) • •