Napi Hírek, 1923. november/2

1923-11-20 [0072]

• Föl említet te ezután a német uotgemeinachaft der deutsohen Wissenaohaft működését és ismertette a német gazdasági élet érdekképviseleteinek a német birodalom termelő lakosságához a német tudomány segítéséért Intézett felhívását, Ennek eredményei mutatják, hogy a felhívás nem volt hiábavaló., £ttért ezután arra a kérdésre, hogy a gyáriparnak létérdeke a tudományos munka t slpraállitáaa. A gyáripart legközvetlenebbül ér deklő mérnökképzésben a laboratóriumi oktatás jelentőaégét emelte ki,, Értsél kapcsolatban a királyi józaef'műegyetem géplabiratóriumának helyzetét ismertette, amelyet ma nem tud a műegyetem a tudományos kikép- zés szolgálatába állítani, mert nincs rá elegendő költsége,, Kénytelen tehát a magyar társadalomhoz és elsősorban a legközvetlenebbül érintett ipari érdekeltséghez fordulni, Megállapítja, hogy a tudományos búvárkodás, az emberi szel lem termelő ereje hozta létre a legújabb kor világoaódáit.. Példákkal mutatta be,a tudományos kutatásnak a teohnikai és térmészettudományok„ ' tehát a reális kultúra terén való jelentőségét. Korántsem következik ebből, hogy a vudouiánymentás szempontjából a ézellemi tudományok kulturális 'feladata csekélyebb, A szellemi és reális tudományok kölcsönös hatással vannak egymásra* S-Vrmelyik fejlődésének megakadályozása mint a kettő stagnálását jelenti* A spekuláció új, erkölcsi érzék nélküli gazdagaitól a tudomány mentése érdekében mitaem várhatunk. Annál inkább számithatunk a tisztes iparra, ahol a verejtékes munkával vetett etnikai alapra mint sziklára lehet építeni, Bizton hiszi, hogy a reális kultúra előbbrevivő jónek az iparnak megvan az érzéke az' ideális célok iránt, noha még száz esztendővel ezelőtt; nevezetes emberek, mint például Gariyle e tekintetben legalább is szkepszissé^ voltak. Az előadó fölveti a kérdést, vájjon nem ürülne-e Oarlyle — lelke,, ha látna., hogy ma ugy Bzülöhsnábcn, mint az északamerikái unióban a tudományoknak, a művé az et éknek, a nagy költőknek azok a millí ardosok a legelső maeaonáaoi, akik ernyedetlen munkával a reális kultúra vívmányaival szerezték meg nagy vagyonukat. Ezek között ia kiválik Oarlyle honfitársa, a skót származású amerikai nagy gyáriparos, Garnegie aki talán a világon legtöbbet áldozott a kttlturának, űarnegienek ideális lelkületét pár jellemző vonással kiemelve előadását azzal a kívánsággal fejezte be„ hassa át a magyar gyáriparosokat' is Garnegie szelleme, amikor a magyar tudományt mentő bizóttaág hozzájuk fordul a magyar tudományos munka talpraállitásához szükséges segít Ságért*