Napi Hírek, 1923. november/1
1923-11-03 [0071]
nem volt máskép a kulturális életben sem. Nagy tudományos vállalkozások jcttel létre, melyei- körül a kutatóV egész csoportja tömörült' sorozatos kiadványok keletkeztek; állami perekből és magásussok áldozatkés zségéből folyton ujabb és ujabb tudományos intézményeket tJ.apitnttak s ennek az extenzív tudománypolitikának eredményefcépen olyan bőséges irodalmi termeléd indult meg, hogy joggal lehe tett^geistige ÍJberproduktion-ról és^Überkultürkről beszelni*Mikor azután a német pénzügyek asegromlása folytán a nagy kulturális szervezet és termelés anyagi alapjai megingó ttak, akkor épen a szervezi!*' és termelés tul nagy mére te i 5 tulf e jlesztettsé ge vált a kalemitás fŐforrásává # A baj nagyságával szemben a mentésre rendelkezésre álló erők aránylag gyöngének bizonyultak, Sz a német közművelődési válságnak egészen speciális jelleget ad. Minálunk teljesen más a helyzet, csak a baj forrása: a vesztett háború azonos mind a két országban. Minálunk, hol az öncélú kultúrpolitika csak 1867-ben indulhatott meg, a közművelődési szervezet.* túlfejlesztettségáről, tudományos túltermelésről a békében sem lehetett komolyan beszélni, arai na előnyös, mert kulturális apparátusunkat takarékos kormányzás mellett a maredékország Is képes famtartani s nem kell a közművelődés tanult munkásait lét számapaszt ás cimén tömegesen elbocsátaiunk, Sgyetemi tanáraink status»»rendezése némileg enyhítette tudósaink anyagi gondjait; de soha el nem hervadó dicsősége marad a magyar in teli igene iának, hogy a nagy fizetés— emelések előtt, midőn az értelmiség anyagi helyzete valóban tarthatatlanná vált, a maga és a haza sorsán egy pillanatra kétségbe nem esett^ hanem példás kötelességtud ássál dolgozott tovább ,araiben a nemzeti életerő elemi megnyilatkozását kell látni, Á mi kulturális bajainknak is az a főforrása, ami összes bajainknak kútfeje, hogy elszakították az ország kétharmad részételeinek csak további következménye, hogy két egyetemünk hajléktalanná vált, hogy elvesztettük gyönyörű kolozsvári klinikáinkat, laboratóriumainknak felszerelését, könyvtárainkat s hogy odaveszett ez egy álla i csillagvizsgáló is, Bajainkat tetézték a botor forradalmak és az eszeveszett proletárdiktatúra, "minek sorén a rendbontásban és fegyelembomlásban közintézményeink lerongyolódtak, felszerelésüket szétlopkodták s ma a hiányokat méregdrága áron kell kipótolnunk. Közművelődásügycink kölönce baja, hogy a háború épen a nagy kulturális építkezéseket befejezetlenül találta; befejezetlenül áll ma is a debreceni klinikai telep, csak néha zen tudjuk befejezni Cc-szágos iievéltárunk palotáját, a földönfutóvá lett intézménye k s zámár a pedig; s ezek sorában csillagdánk számára istuj hajlékot kell emelnünk, űe mindezt el kell végezni) ha művelődésünket meg akarjuk menteni* j&z év elején pár külföldi szakember megtekintette épülő klinikáinkat a debreceni nagyerdőn, s mióta ez alkotásunknak ekként hire ment, nem múlik el hónap»hogy ne jönnének külföldiek látogatására,Bizony mondom, hogy a művelt külföld sze<3 mében a debreceni klinikai építkezés jobb propaganda, mint a célzatosan megirt füzetek milliói, mert igazi meggyőző ereje a tény éknek és alkotásoknak van* Ha a felsorolt bajokhoz még hozzáteszem azt, hogy pénzűnk elértéktelenedése következtében összezsugorodtak alapit ványaink, összeomlott egész Ösztöndíj ügyünk, s igy a szegény tehetségek taníttatását sem tudjuk biztosítani; ha meg rámutatok arra, hogy a papir árának és a nyomdai költségeknek szédületes emelkedése folytán mindig nehezebb lesz a könyvek és folyóira--" tok kiadása, akkor főbb vonásaiban megrajzoltam a mi magyar közművelődési válságunknak kórképét, amely - újból hangsúlyozom - lényegesei! eltér a tulfejlesztettségből eredő német bajoktól.
