Napi Hírek, 1923. október/1
1923-10-02 [0069]
A tengerentull birodalmi részeknek fejlődése céljából lakosságra és tőkére van szükségük. < A birodalmi ipari konferenciára váró munka három nagy részre oszlik:Ezek a telepités kérdése, a pénzügyi együttműködés az anyaország és a t öbbi birodalmi részek között, végül pedig: a kölcsönösen nyújtandó legnagyobb kedvezmények kérdése. A birodalmi telepités kérdése önmagában i3 óriási probléma, és nélkülözhetetlen a birodalom termelő eszközeinek fokozásában. A kérdés époly fontos az anyaországra, mint a birodalmi részekre nézve. Ha Nagybritannia ipara, még eddig nem volna is tulfejlődve, mindenesetre abban a veszélyben forog, hogy a jövőben tulfejlődjók. A birodalmi telepitáel törvény, amelyet a londoni parlament már elfogadott, ós amely a birodalom egyes részei között lefolyt tárgyalások eredménye, nagy jelentőséggel bir a kivándorlási kérdésben és egészséges alapot nyújt arra, hogy ebb&L a törvényből kiindulva, a telepítési tervezetet felépíthessék. A birodalmi ipari konferenciának az a kötelessége, hogy kutasson,miképen fordíthatja a legjobban a birodalom javára a telepités! törvényben lefektetett elveket. * Áttérve a pénzügyi együttműködés kérdésére, Sir Lloyd uraeme mindenekelőtt rámutatott arra a törvényre, amelyet a londoni parlament a forgalom megkönnyítése céljából már meghozott, felhívta a figyelmet arra, hogy ez a törvény, amelynek célja az volt; hogy a munkanélküliséget megszüntesse, már felhatalmazta a kormányt arra, hogy egyes munkálatok érdekében bizonyos jótállás mellett tőkéket bocsásson rendelkezésre azzal a felt ét éllel* , hogy a munkálatok céljaira szükséges anyagok magában a birodalomoan szereztessenek be, Ilymódon már némely jövedelmező vállalkozás is létesült, úgymint a vasúthálózat kibővítése ós elektromositása, amiáltal brit gyárak majdnem azonnal nagy megrendelésekhez jutottak és igy végeredményben oly hasznos vállalatok létesültek, amelyek nek működése az ipar ujabb fejlődését biztosította. Kemény van arra, hogy a konferencia oly politikát fog találni, amely hasonló eszközökkel fogja tovább fejleszteni a birodalom ipari fe41Ődósót, A kölcsönös legnagyobb előnynyújtás sok tekintetben az előbbi kérdéshez hasonló természetű kérdés. Az anyaország teljes mórt ékben megér ti és méltányolja ennek a kölosön a előnyben való részesítésnek értékét. Ez az elv már eddigis megnyilvánult azokban a tarfiális rendszabályokban, amelyek a birodalom egyes részei* ós az anyaország között fennállanak. Már eddigis és véglegesen megvalósítottuk a birodalom egyes részei között fennálló legnagyobb kedvezmónyröndss ert nemcsak az egóaz birodalomra, hanem magára az anyaország kincstári berendezésére vonatkozólag is. Ugyanezt a rendszert kell már most alkalmazni a lehetőség határain belül, , hogy ezáltal a birodalom termelőképességét még inkább serkentsük és a birodalom gazdasági forrásait emeljük. Ezekhez a széleskörű kérdésekhez Sir -KLoyd Grearae még számoe más kis^ebb feladatot is fűzött, amelyeknek révén gyakorlatilag fejleszthető a birodalom gazdasági élete. A közlekedési kérdésben különösen felhívta a figyelmet a légi közlekedési szolgálatra, amely Egyptom ós India felé kiépítendő. Beszédét azzal végezte, hogy felvetette azt a nagyjelentőségű kérdést, vájjon nem volna-e szükséges a vázolt politika követésének érdekében az, hogy a konferencia iparkodjék oly tanácsadó testületet létesíteni, amelynek véleményét mindazon kérdésekben, amelyek a birodalom gazdasági fejlődését célozzák, ki lehessen kérni. Véleménye szerint ez a kérdés oly fontos, hogy a konferencia egyik legfontosabb feladata kell hogy ce*?*®* 3 " ,"M8Í,/
