Napi Hírek, 1923. szeptember/2

1923-09-21 [0068]

§ Súlyos csapás érte Rexa Dezsőt, Pestvármegye főlevétárnokát és ir'ó társunkat,,. Kéje született Szerény! Adrién nagy szenvedések után elhunyt* Temetése ma, szombaton délután né*gy órakor lesz a Kerepesi—uti temető halottasházából» § A Magyar Javirati Iroda jelenti; Ma esteVkilsno érakor a népjóléti minisztérium és a székesfőváros a fíellért-szállóban • estebédet adott a Budapesten időző angol társaság tiszteletére. Jelen voltak: Kohler angol követ, Balfour angol követségi első titkár; a kormányt Petrichevich Horváth Emil bárd állán titkár képviselte, A város részéről megjelentek: Sipőoz Jenő polgármester, Lobmayer Jenő, Berezel Jenő \ Pock Ede, Till Antal, Purebl Győző tanácsnokok. A minisztériumok részéről ott voltak: My Aladár, PetriPál. Jármay Aladár államtitkárok, Unger Lajos • lakásépítési biztos és ár* Czakó István titkár, Hivatalosok volt tak még: Ifj, báró Wlassics Gyula, Paikert Alajco, Joanovioh Pal, LudvighJSrno, Dréhr^Imre, Csilléry Anűrás, Az első felköszöntőt Sipőcz Jenő polgármester mondotta: Hölgyeim és UraimI Majdnem, kilenc évi megszakítás után ismét szerencsém van őr, Vass József népjóléti miniszter ur Qnagyméltóságának és a törvényhatóságnak nevében egy előkelő angol társaságot üdvözölni* mg Különös örömet okoz nekem, hogy az olscj(, akik a jeget megtörikaz angol nemzeti lakásépítési és városrendezési tanács tudós tagjai. Hölgyeim és UraimI • A mi városunknak a múltba messze visszanyúló hagyományai vannak -olyan hagyományai, anelyek magra^dnak mindenkit, aki nyugati városokból érkezik, félszázadnyi rövid idő alatt jelentéktelen vidéki városból Európa egyik legnagyobb városává fejlődött. Azt hiszem, hogyha $nök tanulmányozzák épitészetét és intézményeit, meg lesznek arról győződve, hogy ez a fejlődés nem volt a kultúra kárára* Remélem, hogy városunkban való időzésük minden tekintetben kellemes lesz és hasznára válik annak a munkának, mely Önök előtt áll*Xátni fogják, hogy Budapest magas kultúrának otthona és bölcsője és méltó" arra, hogy betöltse hivatásit, mint a nyugati civilizációnak előőrse Kelet kapujában. Legyen ez a látogatás a látogatások hosszú sorának bevezetése. A mi vendéglátásunk talán nem olyan fényes, mint a háború előtt lett volna, mert rettentő szenvedéseken és megpróbáltatásokon mentünk át, de leg/enek me ggycződfre arról, hogy szivből jövő, mert szívesen látjuk a nagy angol nemzet polgárait,-amiely mindig a mi eszményünk volt és lesz, Eljenefcaz angol -vendégek\(pb^tii^%^