Napi Hírek, 1923. augusztus/1

1923-08-09 [0065]

3 e r 1 la, asgasztus 9, J mind en téren mutatkozó rette­netes daáguláe a*p-aa| utón aj meglepetéseket hoz., holnaptól kezdve a jegynelkS.ll kenyér ára már. 24c.CG-.:- márka, A villamosvasúton egy jegy haszezer, illegve ha aminő ezer márkása kérni. .4 gazdasági helyzet makk következtében egyre elviselaetétlenebbé válik, a a •sstrájkmczgalom folyton ujabo és ujabb területekre terjed .ki. Molnapra a könyvnyom­dászok jelent ottek be sztrájkot, ami 9 bankjegyek nyomásában, okoz fenasfcaaást. ka délután több nagy villamosaági gyár munkásai léptek sztrájkba* A bolt bezárást meglehetős általánosan végrehajtották. A fémipari munkások közt uj est tájkot készítenek elS%/l£fX*/ t f B o r I i n, aag asztag 9* /lolff./ A birodalmi <§J$4*s mai ülésének végén Sosenberg, dr* küjLügyBiniazter emelkedett, szólásra* a ind énekelő tt ki jé lent et t e, hogy a . ez ókatlan külpolit ík*i. helyet következtében nem válaszolhat olyan kimeri tősa^ mint- ahogy szexet ne*, A nap legégetőbb probléniáira vSftatkozó jelentős közié sok küszöbön áll­nak éströvidesen fontja aj lépések követhetik. Óvatosság tehát kétszere­sen helyénvaló. Bárhogy alakd SÍS azonosa a helyzet $ aurópa történei­mében fordulóponthoz közeledünk:. \^.ous^»b ^**hdéfaiik*4fr A miniszter emlékeztetett arra, hogy -a franéía kormány a sjihrvid ékre való bevcnul&et azzal okolta ma$, hogy a németek nem szál­lítják a me gazabot t menny is égben a fát és a Szes*Í£ tehát akció­jával a német széntermelést akarja ellenőrizni és a jóvátételi: szol­gált utasokat biztosítani. Az után a válasz után., amelyet Franciaország július Sü-án az angol jegyzékre adott 1} Franciaország valódi céljai e­gészen mások. Az akció igazi célja a most közzétett f ram la jegyzék szavai BzerLnt nesa kevesebb és nem több. mint az, hogy a német biro­dalom gazdasági és politikai szervezetét lehetetlenné tegye* üa any­nyit jelent, hogy Pranoiaország tudatosan gazdasági és politikai., te­hát társadalmi kjíaosst akar Sómét országban felidézni. m& volna-e egye* nesen oktalanság feltenni, hogy a versaillesi szerződés bármelyik hi­tslezőnak jogot ad arra, hogy a másik hitelező kárára önállóan ós egye­dül rátegye pusztító kezét a neme*?; terhelési -eszközökre. Ennek a kérdés­nek Sapeaán a miniszter utalt arra a tényre, hogy a szövetségesek leg­fSbb taháosa 1*19* augusztusában a román kormányt , amely akkor magyar állami tulajdonra akarta kezét rátenni, figyelmeztette arra, hogy egyes hatalmaknak a legyőzött állagok birtokaira való igénye ellenkezik a szövetség között létrejött és a veraaillesi szerződősoen lefektetett jóvátételi alapelvekkel* Csodálkozni kei.1 azon, hogy Franciaország most (JesziyíűT} magát ugyanezeken az alapelveken* cSenki nem akadt, aki tiltaKOJBcRTt vol fin ».s ellen. hnír s T nv^m crnm> ti?"oiotc $ — Ámv^ir •?<•-,

Next

/
Thumbnails
Contents