Napi Hírek, 1923. július/2

1923-07-23 [0064]

paris , jalius gfyTsinöaré miniaztsrelnök ma déltttáa Yillíers-öotteretalbea egy hn díemlákiaü leleplezése alkalmával beszédet nfondott, amelyben lemét foglalkozott a jóvátételi kezdés a tlü A miniszterelnök behatóan ismertette az 1913, esztendőt, MM&^ziuam amikor V il 1 ie ra-Go 11 er et s község aa eaoraóayek központjában állfctfc t majd arra tért át, begy iaserteasíe a némef nadaereg állítólagos pusztítás! módszereit* Szólott a gazdasági megsemmisítés pro grammjáról, amelyet a német vezérkar specialistákkal készíttetett el éa amelyről a francia kormánynak nenány t példánya vanv Mindent meg kellett volna semmisiteoi« Amig Németországban egyetlen kémény sem semmisült meg, addig a birodalom vonakodik kötelezettségeit teljesíteni s az okozott karokat újból jóvátenni* i, </UŐÍXMÍÓ^X^ lízt a pillanatot választotta ki egyik szövetséges nemzet sdbx nolt miniszterelnöke, hogy Németország és £%racciaország között sttr-zavsxt tárna s a zen éa hogy ki jelents e, hogy mg3aaps»zm1ak: Franciaország elpusztított vidékei újból nelyre vannak állítva és nincs jogunk panaszkodni a nőmet komány kiadásac-miatt,. Mit akar Lloyd George evvel mondani „ amikor Németország kereekedelmi flottáját újra talpraállitja, uj csatornákat épít és fejleszti vasúti hálózatát. Kínos-e itt javításról szá éa nem történik ez a szövetségesek követeléseinek kárá&a? Lloyd ixeozge részére ez mulatságos lehet, Franciaországra azonban szomorú, sőt elviselne tétlent Ha ü'rasciaoraz&got ócsárol jak, hogy ipa ri vidékeit nem építette fel a régi rendszer szeyta&f \i& akarják még az ország romlására a haladás feinasználásának tilalmát is hozzáfűznie k miniszterelnök ezután ^xáimxAM^tíSém&éá: a francia ipar megeemmiaítőséről szóló általa idézett német röpiratból olvasott fel néhány részletet a azt kérdezte, vájjon el lenét-e mindezeket as instrkkoiókat felejteai, Lloyd weorge-nak kezében voltak ezek a ciníkia publikációk 1919-ben, amikor a békeszerződőst kidolgozták* Akárhogyan hajtotta is végre jsranciaország a Németország törekvései következtében aokáig halasztott és megnehezített talpraállását, mégsem f enyege ti étammi fő lanemzet gazdasági erejét* Az angolok helyesen tennők, ha nyugtalanságukat közelebofekvő dolgokra irányítanák* Miért nem hatoltak be Franciaországgal együtt a xaxhr-vidókre? Akkor talán Jobban megismernék a jövendő igazi veszedelmeit,, Látni ok kellene a német ipar rettenetes szervezető^. Ez nyugt elemi taná őket óa gondolkodóba ejtené'-.. Nemcsak az óriási HATteljek, a nagy szindikátusok,, a messzmenő szervezetek, amelyeket az azonoa termékek vállalkozói alapítanak, hanem az ipari koncentráció máa eazközei ia részei azoknak a nagy kombinációknak, amelyek nemcsak egy ős ugyanazon eik termelőit, nanam felülről lefelé a termelés valamennyi formáját, a nyersanyagoktól a kész teamekig konoemek neve alatt egymáshoz közelebb hozzák, 3zek óriási erők, amelyekét erőéit a vezetés egysége a bányáknál ,aa acélmüveknél, az Öntödéknél, a vízi ós szárazföldi aaáIlitóeszközöknél,8 amelyek Így a nemzeti vagyon többszőrösét tartják kezükben, Napról-napra mindinkább az állam helyébe állanak, azt uralják. Ők az ural a német sajtónak ée a német ko imánynak* A német köztársaságot uj kaszt szolgájává teázik, amely ép oly gőgös, mint