Napi Hírek, 1923. július/2

1923-07-20 [0064]

Hoeszabb b eszedben tette meg felszólalás t Hagy Emil igazság ügyminiszter, ki kijelentette, hogy az ő jogi felfogása^szerint i'.sitvay Tibor képviselő elleninditványa aa fogadható el mert ulain ü'erenc beszéde folytán vagy a nemzetgyűlés illető tagjai jelentkeznek sértettekként, vagy pedig maga az egész nemzetgyűlés mint ilyen, Az előbbi esetbea a cselekmény csak raagánvádra Üldözhet fi, az utóbbi esetben pedig csakis felhatalmazásra* la valamely bffintóny a törvény szerint csakis felhatalmazás ra üldözhető» az ügyészségnek-addig ninoe joga semmiféle nyomozást megindítani„inincs joga semmiféle büntetőeljárást folyamatba tenni, 4*4&S¥Í$ amíg a felhatalmazást meg nem kapja* mert a felhataimazá&i dellktum ese- ' tében mindég—— az illető sértett fái szabja meg azt, hogy az illető esetben a rágalmazás vagy a becsületsértés üldözését akarja-e vagy sem.. A felhatalmazás fogalma semmi egyéb, mint bűnvádi el járásra .irányuló eme akarat kifejezése,, 'léhát a nemzetgyűlés felhatalmazása nélkül ebben az ügyben az ügyészség nem léphet fel* -J-s?aZ Egészen más kérdés azután az, hogy az ügyészség tuá-e olyan büntetőjogi tény&lladékot összeállítani, amely mellett alapos vádirat benyújt hatására kilátása van. Ha ilyen büntető fcényálladékot a királyi ügyészség nem tud összeállitanij: nem is fogja annak idején megkeresni a nemzetgyűlést aziránt, hogy ül sin Ferenc mentelmi jog&t függessze fel, hanem bizonyára jelentést tesz az igazaágügymlnisztemek aradi, ,hogy a £ értelmében megfogható rágalmazás vagy becsületsértés tényállasakat nem tudja összeállitanij &hubrCteWtStií^Vk^nVOA kétféle fogalmat tehát nem ezabaa/összezavarzni; az egyik a felhatalmazás kérdése, a másik a mentelmi jog felfüggesztésének kérdése,, A felhatalmazás megadása nélkül az eljárást megkezdeni sem lehet,, a mentelmi jog felfüggesztése nélkül pedig nem lehet folytatni*' Zsitvay i'ibor álláspontja tehát abban a hibában van. hogy a bűnvádi eljárás megkezd hetesének mommtumét összecseréli a bűnvádi eljárás i'oltgthatásá.nak kérdésével.; Ennek folytán az előadó javaslatát tart ja helyesnek,. Az elnök feltette a kérdést szavazás re és a többség az előadó javaslat mellett foglalt állást

6 A bizottság ezután áttért a pénztartozások késedelmes teljesítése esetében a hitelezőt megillető kártérítésről szóló törvény^avaslat részletes tárgyalásának folytatására. Kémes Bertalan előadó pótlóan azt indítványozta, nogy a szigorúbb kamattétel ás az enyhébb kamattétel közti megkülönbőztetóat assk a régebben létesült jobb üzletre tarteák fenn, ellenben e törvény életbelépése után létrejövő kölcsönügyletekre a kétféle kamat felállítása ne vonatkozzék, mezt ez esetleg hit elnyerés szempontjából épen azokat az elemeket juttathatna, hátrányos helyzetbe, akiknek érdekeit a törvény a mááodik szakaszban védeni akarja...