Napi Hírek, 1923. július/1
1923-07-05 [0063]
JLAAÍVU igazságtalanságodat, amelyek as erdélyiek hátrányára a refexmban érvényesülnek., Különös melegséggel domborította ki ast as í^sstealanságct, amely a magyar kulturális ée egyhási javak elvé* i*aé*ei eMtflle>ti« í<tó«te Ctoeflid volt remén foldmivelésügyi mi* aiszter nyil átkosat át, aki szerint a cél olyan uj kösépMrtoknak a megteremtése- amely román„ £s arut-iatjaj, hogy nem igasi demokratikus reform megalkotására töreke&t-ekXA békeszerződés kizárja a birtokelkobzást, asszál, hogy a románon, amikor az agrártŐr^nyt csinálták, a hékeszersödás határofeány&it nőm tart ott ált be, egyenlőtlenség következett be a magyar állampolgárok kárára,, Hogy ilyer egyenlőtlenséget nem lehet megengedni,* arra példa FŐincare francia minissterel,-* nőknek &en©vábarí hangoztatott az a kft^eteláse, hogy a franciákat oroszországi ingatlanaikért teljes mértekben kártalanítsák* CscnkaMagyarerszágon is kívánták az idegenek birtokainak respektálásét,, A magyar kormány honorálta is ezt a kívánságot az idegen aptánsok j atrára., Fejtegetéseit Apponyi Albert gróf azzal a konklúzióval zárta, hogy Magyarország a vitás kérdés elintézését birói uton kitraeja. Ha Ítélet lesz, ebbe mindenki bele fog nyugodnia A magyar népnek igen kifejlett a jogi érzéke és tisztelete a birói itelet iránt. Arra a magyar kormány nem tudja rábeszélni állampolgárait y Jiogy jogtalanságba nyugodjanak bele* Felhívja Títulescut «a román komány kép viselőjét, "járuljon hozzá, hogy ez az ügy nemzetközi bíróság döntése alá kerüljön* Közeledés Románia éa Magyarország között mindaddig lehetetlen, amig ily kardoséi izgatják a közvéleményt* Apponyi igen .nagy nyomatékkal hangsúlyozta,"hogy a kötelező biréekodás minden kérdés rendezésének alapja, annál is inkább, mert háború lehetetlen* Magyarország összekötözötten áll. Háromezer ágyú veszi körül. Magatehetetlen állapotában egy reménye van: a nemzetek szövetsége és az állandó nemzetközi birőség* ítélet kell mefleettünk vagy akár ellenünk. Ha nem. viszik a kérdést birói útra, a magyar kormány feltartja maga* aak az igazságkereaéat, a békeszerződés és az egye£sógokmány széllé.etében. Apponyi Albert grófnak másfélóráig tartó hatalmas expozéját a tanács és a teremben jelenlévő előkelő közönség mindvégig' feszült, sohasem lankádé figyelemmel kisérte* Érvei mindenkire nagy hatást Titulescu londoni követ a román álláspontot körvonalazta» Léginkább már isisért dolgokat adott eio és a kérdés lényegébe nem bocsátkozott bele. Felolvasta a kisajátított román birtokosok listáját, azután pedig visszatért a brüsszeli megéilapodásra» Hangsúlyozta ennek a megállapodásnak fontosságát és azt mondotta, hogy Magyarország álláspontja a jogászi raffinéria iskolapéldája. Románia kivárnia mm ^yaxoraaág barátságát a szerződés keretében. Minden megegyezés alapja Brüsssel., Róbert Cecilnek, a népszóvátségi tanács angol tagjának, kérdezőére Sajzágó Lásüló magyar külügyraiaiszteriumi miniszteri tanácsos*, megvilágította a brüsszeli megbeszéléseket* Hangsúlyozta, hogy megegyezésre minuvl^ia; nem karült ser. Az utolsó percben a titkárság kidolgozott valami megegyezéütélét, de ezt a magyar kormány nem fogadja él. Cecil ujabb kérdésére, hogy milyen intézkedéseket kíván a magyar kormány a tanéos részen-col, ^ Apponyi Albert gróf «tst mondotta, hogy & nemzetközi blróeágtíl leglább jogi véleményt kérjenek, ha Románia vonakodik Ítéletnek alávetnie mag f it, A brüsszeli incidens csupán apró dolog. Az eptánsok ügye nzoehaa r.cmzoteket elválasztó nagy dolog. Adatol nagykövet fentarttottajóloadói javaslatát és kérte a. brüs szeli aef^llspodáa eljegadáeát. IUVFITÁR Ezután az ülés folytatását délutánra halasztották.
