Napi Hírek, 1923. július/1
1923-07-15 [0063]
9 9 T X i n, sulim IB^mltt/ KoodeXssofcttferencu a német ipari és keraefe#dfílai asövetség elnökía surgós felhívást intézett e keroaks&e stl kamarakhoa,,. hogy devizabeflsetös ellenében, mernél több d©lliry?~&iac tárl utalványokat vagya sok ét 4 /lfPI/ pftftlin, jalins 15*^élnéttöt Távirati Iroda/ A mai nlmet tor aászáioaap, % amelyen as egéss birodaloBjboa ss^s^érssáseséz férfi és bői toroáan gyűlt egybe^ a nosset! a&aratnak és a német egység go;*io2atáná Ji8gH%£an& ttf&tstese volt.* A tornászod felvoailása több sa&at üég^ ara hottasat: tartott VJEPX/ R e r 1 1 n*. Iulius 16Í A. «raXf£*drod& ^elentis A ltetaha«liao&o llandnsseltnngnsk több berlini lapnns sssnséoitínak feltüntetett hite axrol,> nogy a néi*$fc véáifösnég hár«r. tisatvisléiót Orsff belga K irf M ifl(ip[ m«ngy£uraláss wintt kiszolgáltatták a feeigáknsk.olejjétO. vegéig valótlan-/mx/ J « aí áultes 16*/navaa/ Pc&nnaré mlnles tereinak: a feáel halottak e^ékssnbrámak leleplezése alkáliból beasédat raonsntt a easelsbBn mitidsnskelftt anembess< szsal a vádnál^ hegy fraasiaovsság imperiallnta politikát folytat • amtán ezeket menetai: A mi akaratunk egyaeegyedü3 arra irányul i( hogy a huszonnyolc-,nemze .részérő3 aláirt szerződést na tekintsék özönvizeidül kövületnek. Azon í *** i >v& látszik .túlzott kívánság, ha-az ember azt hiszl» hogy Bttrepi li^séplteee-érdekében, meg kell akadályozni 'Fémstorszég ' összeomlásátr A $agylalkü. Franciaország szüntelenül ossk engedményeket tett a J$L tudja fcogy^ elszigeteltségben egy nemzet-sem tud fsossállaöl, Fom francia szokás, elkeseredéssel telten rávetni magét a legyőzött ellenségre* 2 ,.„ te&t eljutottarife m. a^«3^ii|«k végére* an eaScölcst se^t»sgi^Ütáia pakt^bsk Ígéretet nem tartották meg., a bisottság utján iss^gállcpltott SJNátéióXl bnosléseket kétségessé- tették*. Féantai'smag n ss^vetnagesak ntet ^elmesttle eoseteltéréars epe&al&it* j&érkajiott £ gtllanat^ amikor a kénya&er sasradt ac utolsó" esskozmek. 5 Belgám cselekvő* tásocateával éii ülaeaűrszág resslegesi— jKösresnla^^éöévnl sálögíOfcut kellett jjf makranncK géme társság am kényes© ritett A hogy et t^máBt-. ei£sit0iifc«v fia nem is állsaánk a aeíB^vidaksttji Bénetorsság okkor in lesiklott volna a ksxesstt gazdasági ssckwléfene, és al. •»•«! itt áXta»átík uras kezekkel* 8*iXnx&a& t&rtgfft: a zálogokat és i^g^vmn. .rá" a hatalmaik ^ hogjr asokat el na engeAjftk*. Seben. a* slllataWsáswsSclr-an mdtecn somsdU, ami sérti leaao sxokrn e, sattretcégeeek"m. ( sfc£k akarják tf hogy S*ra»cla«raság él^stt* TKti&aaaá Is^ngontatta^ hogy d* aindig aivs volt a fronnla- ac^ol sfsBvetségaas és kijelentette,^ ha f ^y már a buibüm előtt a ikra sza.jt.lt a két nagy sjsebad nesaet ÜSOZKÍ^ fea^íssolatáért^ Snnek. a ba^/^ság*-nek. clysnní^k kf>31 1 ennie ;> abng£ nsAM. a két isljpx^k rasa*s«yáa r vélomo Kyéöjik fliggetlígííjisé^ét. éa«alt^sn£a%siiaágot A hogf - a k92.osönon tijeiiskeket tí^assaang;zée,bt3í nosnoosalc, a© nem jelentheti sp^lkack a Bsáslk alá valá rendelését ; . Ifö nisomiltéka a boosül steBségnek* A adniaaitortsluök igy fejeste bo beszédé t£ A asörzofiés végrehaj tasaknak ígoadjie,, ass- aföloüvei erősített m ! ,é tisateSate nesaosak bsöstQotessé| dol^a^ hanwa i©*s^<ság é^ a bölossa^ég paratucsn is, mart ha caejfe ess is s*§r«siáui as aláirt sz«rnodéssk kosul, a* saér eldrn in micjnannyC saers^én «e«í»gssát jele&tens a á gysugéhh nemzetek is Italra telnek a mag?dc sx^askSa * batxasn<*hb legyokott neamotekknl sses>ben tanúsított elnésést^ c . A béka renáfesésjei forogna karikán tmA "te^t&íjaktouk.* Gtóötos^ovátiáfeíikBoaiénláhak. ée «TU^o^«OáviáaiA. veazélyea teté&ét ^elenteoé^ Ba, elfelejti'as et^ter adott ese^ennek, ixrottém rendűtJ eia^ég Stx mvar tássadaa s Aslkor *T?!&®$.mmzá& a maga -ic^úi 1 védi., cg^sio*si?atea v€dl valessennyi seíivetségesénék jogait iö s^asiikor t^ga^zíxilía;- a béketsltételekh^s„ fentsrtjs siagát a helbft és az emherl*si4g érdeké*:.*- ^ dolgOá&Í3&v«^l/ HríiL iuliyis lOVfiavas/ Benes dr* cseh killügyKiuia&tor . 1T ^n LondcssMl idcéi*esottvi?W
