Napi Hírek, 1923. július/1
1923-07-10 [0063]
§ A Ifagpar Távirati Iroda jelentií A mai zőacágl és pénzügyi abnormis viszonyok olyan furcsaságokat teremtettek,, aaefyeken Időnként segíteni a kormányzat éa a törvényhozás legsürgősebb teendője* F.zelt között a furcsaságok között szerepel as a helyzet„ hogy az összes bírósáfök agyon vannak- terhelve olyan polgári perekkel, amelyek csakis azért szálettek meg, mart az adás lejárt tartozását nem fizeti meg s inkább beper él te ti magát, mert a biréság csakis 5 $£ kamatot Ítélhet meg egy esztendőre* viszont az illeti adós a mai furcsa pénzügyi helyzetben esetleg egyetlenegy g#tsn megkeres az illető pénzzel 5 százalékot* Tgy azután odajutó ttunk 9 hogy ma mar különös nagy erkölcsi jelességekkel kell felruházva lennie egy adósnak, hogy akkor* amikor a tartozása - lejár, azt meg is fizesse,, mert as összes bélyeg8 ügyvédi-* végrehajtási és árverés- meg« kisérlési költsé'gw még csak meg se közelíti azt a hasznot* amit a késedéi:;j ad és. aszal a pénzzel szer eshet» amit íörvény szerint a hitelezőnek kellene átaünía tJ Sz az állapot aztán odavezet* hogy viszont a másik oldalról teljességgel megszűnt a józan hitelnyújtásának a lehetősége, mert hisz minden hitelez© ki van téve annak, hogy lejáratkor as adós egyszerűen nem fizeti iae& a tartozását és akkor esetleg eltelik félesztendő* vágy egy esztendős, amig a hit el ez 5 a pénzéhez jut, ami alatt az adós azt nevetve használja fel tetszése szerint saját maga gazdagítására* ügy a bíróság tehermentesítésének szempontjából, valamint a produktív hitelnyuj-tás lehetőségének a visszaállítása .végett ezen a bajon sürgésen kell segíteni B hacsak azt nem akarjuk, hogy egyfolól a bíróságok elmerüljenek a rossz adósok ellen indított polgári perekben,, megfelel pedig teljesen meg" szűnjék a hitelnyújtás l<áietősége* Ezeket a képtelen helyzeteket kívánja megszüntetni az a-törvényjavaslat, amelyet Nagy BSail dr» igaz ságügyminiszter igazságügyi reformjavaslatainak sorában elsőnek nyújtott be I nemzetgyűlés mai ülésén,, A javasl»t szerint a késedelmas adás ellenében nem a mostani csekély 5 százalékos évi késedelmi kamatait kell megítélni* ami tulaja önképen ma a hit el ezé pén aének jóformán ingyen használását jelen ti * hanem a tőketartozás bizonyos százalékában kifejezett kártérítést kell megítélni a ro sszhiszomü adós ellen* De esnél: a kártérítésnek a mértéke az adós ko~ rülsiényaihez képest változik* Rendszerint magas* hetenként, vajgy havonként meghatározott százalékot tartozik fizetni az olyan rcsszhisze mű adós * aki nyerészkedik a hitelező pénzével s azért nem fizet a lejáratkor « hogy ezzel Jogtalanul gazdagodjék s ennek a kártérítésnek a százalékát a minisztérium állapítja meg a gazdasági viszonyok változása szerintg viszont ha az adás esetleg önhibáján ——kivül került olyan helyzetbe * hogy nem tudott pontosan fizatníj vagy az adós életviszonyainál fogva fi /peldául munkás6 kisföidaivas „ tisztviselő/ teljesen nyilvánvaló, hogy'pénzzel nem üzérkedik * ilyen esetekben nem as emiitett magas kár térit ást* haneaa Jegyintézet kasa tfábát tizzel meghaladó százalékot* például nőst 28 százalékot kell ma Jd kár térítésül f iaetni. Ezt a k^-téritési kulcsot is mérsékélheti a bíróság as eset körülményei szerint, ha pedig az ítélet vagy a szerződés szerint a késedelmi kamatot forgalmi cikkben, pélőául buzáran tartozik fizetni, valamint akkor is,, ha tartozása aranysa » vagy kül fölöd plnmeimre szól, ilyen esetekre természetesen épségben fennmarad a ré£i törvényes késedelmi kamat„
