Napi Hírek, 1923. június/2
1923-06-19 [0062]
4 As európai népeknél két nevelési tényező játszott döntő szerepet: az aloalanos tankötelezettségen alapuló népiskola ős az általános védkó'telezettségen alapuló néphadsereg* igaz ugyan, hogy a &tyO& hadsereg német szellőménél és nyelvénél fogva minálunk nem va&^vatctt azzá a natalmas nemzetnevelő intézménnyé, mint a porosz, a francia és az olasz hadsweg, mely utóbbi a maga összeforrasztó munkájával valósággal befejezte az olasz egység müvét, melyet li* Viktor ü,mánuel és Garibaldi osak külsőleg teremtettek meg* De azért fegyelmező, jeiiemképző, kötelességbe!jesitésre nevelő ereje még a k«z£ő hadseregnek is igen jelentékeny volt* a trianoni béke megfosztott- bennünket az általános hadkötelezettség nemzetneveié'befolyásától is* isi huányon is osak népnevelésügyunknek további kifejlesztésével segitnetünk* Á háborúig népnevelési reneéze -üük a löv-tko z. yylt. Itt nem. szóivá a kis de dó vasról 4 a gyermek 6-12 éves koráig, 6 éven át, minden napig tanköteles volt > melyet háram évi ismétlő iskolái kötelezettség köfetatt, A legkritikusabb időben azonban, a serdüli korban, i 15-21 évig, a népiskola teljesen cserbenhagyta az ifjúságot, mely ilyen megszakítás utón került be a hadseregbe, A népiskolai Ós a katonai szolgálat'között hatévi időköz tátongott, - Ma airyiban örvobdoies fejlődés mutatkozik, hogy még; a nagyobb falvak is polgári iskola létesítésére törekszenek, -melyet a gyermekek zöme rendesen hét éven át látogat, i—— uj séma van tehát kialakulóban» melyben négy elemi osztályban mint alépítményen, négy polgári osztály nyugsslk. Ma még a mindennapi tankötelezettségnek hat évről nyolc évre való általános felemelésére pénzügyi és magángazdasága okokból alig gondolhatunk, őe megfontolás tárgyává tehetjük, hogy továbbképző tanfolyamoknak heti néhány órában való látogatását ne tegyük-e a 15, éle tévén tul is kötelezővé, mely esetben az állam csak az iskolába be kényszerítő erőjét adná, az e tankot ele zet tség lerovásához szükséges le gkülőnf élé bt előadási so ro zatok, ssabadiskolak és más iskolatípusok megszervezése pedig a szorosan vett iskolán kivlili népnevei ásd akció hivatása lenne. Amint a korábbi századok kiforrtak, a mindennapi népiskolai tankötelezettséget^ az önképen a sokkal gazdagabbá és sekszorübbé vált modern élet belső szükségességgel kényszeríti ki a továbbképző tankötelezettség kifejlesztését. . A népmüvelés mellett a magam ráezéről különös súlyt helyezek az" intelligencia művelődési igényeinek' kl cl égi lésére, mely érté kas népcsstályi—r mn a legsúlyosabb helyzetben* ügy, hOfy bízvást el lehet mondani, hogy az összeomlás korának igazi mártírja a magyar intelligencia. Itt csak kisebb rész képes gyermekét iskoláztatni. De még azok közül is, akik a közép- és főiskola költségeit albirjók,••'mily kevesen részesíthetik gyermekeiket az oly nélkülözhetetlen nyelvtanításban. Nyel vünkkel egyedül állunk a gemán, román és szláv népek között és rettenetes Izoláltságunkat mennyire fogja növelni, ha %' jövő magyar intelligencia nsm fog tudni modern nyelveket, A modern nyelvek iskolán kívüli tanítását nem ajánlhatom eléggé figyelmükbe* A budapsstin kívül a jövő tanév elejétől kezdve három vidéki egyetemünk helyezkedik el az ország három különböző részén, A debrecze— nit az Alföld északi, a szegedit az Alföld déli része fogja uralni, a Dunántúl kulturális gócpontja a pécsi lesz. Meg vagyok róla győződve,.hogy követve az angol egyetemek ;aiyy*zorü példáját, a mi vidéki egyetemeink is ki fogják terjeszteni a naguk kulturális munkáját, az egyetemi ifjúságon tul székvárosuk népességére, sőt a vidékre is, amiben mind:jn telem telhető eszközzel segítségre sietnék.
