Napi Hírek, 1923. június/2

1923-06-18 [0062]

Bernát István, a Magyar Gazdaszövetség elnöke, a történeti fejlődésre utal, amely a mezőgazdasági hiteire egyáltalán nem veit kedvező* Poroszországban a XVIII. század közepén honosították meg a jel záloghitelrendszert s nálunk csak száz évre rá alakult meg a Jtegyar földhit elintéz et, amelyet megelőzőleg nem sokkal vezették be a-jegybankban a jelzáloghitel-üzletágat

é A háború előtt sem volt megfelelő mezőgazdasági hvt el,- csupán a'kisgazdaságok részére teremtett némileg kielégitő helyzetet a hite^szövet kezet ek megalakulása. Most ez a munka, amelyéit az agrármozgalom első érdemes férfiad, annyit dolgoztak, a viszonyok folytán szintén összedőlt. ám a termelési hitelt illeti, ha nem is hivatott a jegy intézet elsősorban erre, mégis kell róla gondoskodnia. A jelzálogkötvény piaca ma teljftaen tönkrement, mert a jelzálogkölcsönök törlesztését a leromlott papírpénzben fogadták el, A kisgazdák üzemi hit eligényeit legcélszerűbben a községi hitelszövetkezetek révén lehet kielégíteni, amelyek az 022* kötelékében alakultak meg, a nagyobb gazdaságok hitelisenyéinek kielégítésére pedig a magva részéről is uj vidéki szervezet ek létesit ásét tart ja szükségesnek* Uj vidéki pénzintézeteket kell kifejleszteni* A busadtalutá-alapért nem lelkesedik vakon, mert az .ingadozó alap és azt hiszi, hogy vegyes alapot kellene e célra találni, de a valorizálásban igazat ad l'elészlelnek , György Endre rövid és isfliét elt felazőial azután ,amelyb en hangsúlyozta, hogy . a mezőgazdaságot nem lehet kizárni a közvetlen hitelforrásból, a jegyintézet alapszabályainak megfelelő módosítását kívánt a* Sokorópátkai Szabó István azt bizonyította, hogy a kisgazdaságok is lerongyolódtak és csak azok tudtak beruházásokat eszközölni, akik a háborúban fel voltak mentve. Épen ezért szükségük van-hitelre. Tele szkénék a tanácsára azt válaszol ja,, hogy könnyű lenne a sertáaek helyzetén segiteni, ha egyik gazdának sok kukoricája, a másiknak sok sertése lenne, de ösakakkker, ha ezeJcszams zédok lennének. A helyzet azonban legutóbb is azUolt, hogyyegyik váLééken volt sok kukorica, a másikon pedig sok sertés. Végeredményben egyik sem kapott hitelt, kénytelen volt áruját eladni, s mindkettőtől a vállalkozó vette azt meg, mert az a jegyintézet utján hitelhez jutott. 3ZL a mezőgazdaság sérelme. XJMiHVizált betétek rendszerét kell megteremteni, mert akkor isMét szívesen teszi takarékba mindenki, a pénzét. Maga sohasem volt hive a radikális földreformnak, még a forradalom alatt sem, de határozottan vissza kell utaai tani*. Teleszkdnek azt" av vád ját, mintha a munkanélküliséget a földreform okozná. Ennek legfőbb oka az ország megcsonkítása ós az, hogy a mezőgazdasági üzem-eír nem kapnak hitelt, a igy nem tudnak munkaalkalmat nyújtani. Az agrárhiteleknek nem szabad útjába állani, a a nemzeti értékeket pusztulni hagyni, akkor, amikor a mezőgazdaság az alapja az ország meg* élhet ősének.