Napi Hírek, 1923. június/2

1923-06-18 [0062]

- Ma első alkalommal üljük meg újonnan megnyílt társas klubunkban gróf Széchenyi István, nemzetünk nagy reformátorának sálé künnepét. Nem lehet hivatásom s igy nem is óhajtok.itt, ez intim társaságban, most a legnagyobb magyarnak politikai, közgazdasági és kulturális ^működéséről szólani. Im de mi sem térmészetesebb* hogy ma itt alkalomszerűen a nemzet nagy tanítómesterének as egyesülési eszme szolgálatában álló nagyszerű alkotásaival foglalkozzam. Széchenyi az egyesülési eszmében találta fel ugyanis azt a varázsigét, amellyel a legcsodásabb eredményeket lehet elérni* A külszín egy daliás huszárkapitányt mutat, akit a vitézség hadfi érmei ékesítenek, Képviselője egy fényes névnek és vagyonnak. Harci szenvedések -—: után és utazásaiban elfáradva, jelenik meg a húszasévek diétáin. A valóság a kűlszinnel szánban igy áll: a daliás kapitány múltja, neve, vagyona és rangja fokozottabb kötelességeket és felelősséget ró rá embertársaival, hazájával és nemzetével szemben* Az utazás nála nem üres szórakozás, újság és élvez et ha jhászás, hanem gazdag tapasztalatgyűjtés, bő ismeretszerzés. Nyilvános működése első percétől fogva az utolsó percéig fajának biztosításét és nemesebb kifejtését az egyesülési eszmében találta meg. -i A klubokban, a kaszinókban, a sportkedvelésben, a lefuttatásban, az erők egyesülését látja* A klubokat és a sportkedvelést a gyakorlati élet klasszikus hazájából, Angliából hozta, hol vagy tizenhatszor fordult meg. Az angol politikai és társadalmi élet szokásai, az angol alkotmányi elfogás * legkönnyebben voltak a magyar viszonyokra ráilleszthetek, Igy tanulta meg becsülni a különféle sportok nagy jelentőségét a nemzet életében* amelynek hazájában épugy apostola lett, mint a külföldről;;hozott egyéb hasznos megfigyeléseinek, Ö maga is művelte a sportokat, Messzeföldön nem lehetett nála jobb lovast, úszót, vivőt találni* Be halhatatlan lelke beteges testben lakozott, vagy mint őmaga mondta: "ifjú abban a lélek és erő - de tokja annál hitványabb." Széchenyi István szerint az ember feladata a szellemi es testi fejlődés. Igen jellemzően ostorozza a nálunk akkor lébrakapott egyoldalú nevelést, amikor ezeket mondja: "Sok ember tekintélyesebbnek képzeli magát, mert nem jó gyalogló, lovon nem jár, aszni, viaskodni nem tud, - azt T€1Í, hogy a testgyakorlat csak ifjúsághoz s alacsonyabb sersuakhoz illik," Más helyen, emlékezetünkbe idézi az akkor még alig letűnt papját, professzorát, kinek tógája meggátolja a szellem mellett a test ápolását is*-"