Napi Hírek, 1923. június/1

1923-06-09 [0061]

i)e tul e*» örök dalon, tul az örök tetten; a Sor iviselée, mely a magyar nemzet sorsát Intézi, ezt a nemes í'iét aszal aratta igazén naggyá, egyenesen kiválássá©ttjává, hogy neki külön, hivatást szánt, mely?* nek betöltésere egyedül csak <© volt alkalmas* ö vezette ét a nyelvi és Irodalmi megújhodás mozgalmát a politikai térre s igy Széchenyi mellett a politikai megújhodásnak egyik legszámottevőbb, 1 égőn tudatosabb képviselője lett. II,József központosító és németesitŐ ös^zbir odaírni kisírleta 1790-ben összeomlott s ezt a Schwarzanberg-Baca-féle összbiroűalmt kísérlet csak 1849-ben követte. Megint egyszer 60 esztendő jutott a magyar nemzetnek munkára és öntudatos fejlődésére. E hatvanéves időköz els'ií felé bsn Beesenyey nyomában Kazinczy és írótársai: megreformálták a nyelvet, uj életre keltették az irodalmat, ű.a bér a nemzeti érzést hatalmasan élesztett&k, a politikai pályára nem léptek, Kölcseynek* Kazinczy legtehetségesebb* mesterét túlszárnyaló tanítványénak volt fenntartva a gondviselésszerű hivatás, hogy követté választatván, a nyelvi és irodalmi megújhodás lendületét személyem és közvetlenül vigye ét az ébredező mar* gyár közéletbe,a pozsonyi diéta tanácskozásaiba. Ennyiben Kölcsey személye a nemzet i történelem láncába n nélkülöz hete ÜL en" szem, Szatmér vár— megyének pedig örök aios£eé*ge

t hogy őt követté megválasztva, erre a szerepre neki alkalmat adott* Horváth Mihály "Huszonöt év Magyazo razág történetéből

tt cimü remekművében megírta az 18SS-től 1848-ig eltelt negyedszázadnak, az úgynevezett reformkornak történetét. Minthogy ez as idő nemzeti történelmünknek egyik legtartalmasabb korszaka, a lélekemelő centenáriumoknak egész sora előtt állunk. Ennek a reformkomak hatalmas nyitánya, nagyszerű ouvertuztge , Kölcsey Himnusza. Amint a legnagyobb zenei alkotásokat lendületes prelude vezeti be, ugy a reformkor nagy magyar szimfóniájának kezdetén felssapnak a Himnusz batataas akkordjai, A rákövetkezőnagy nemzeti megnyilatkozás Széchenyi István fellépése az 1825-iki országgyűlésen a Magyar Tudományos Akadémia érdekében. De a Himnusz még sokkal több, mint a- ref orrakor nyitánya, benne a vallásos és nemzeti érzés oly tökéletes összhangba olvad össze s a költemény ugy bele szövődik az ezredéves nemzeti mult nagyszerű eseményeibe, hogy talán az eg£sz világirodalomban ninüs nemzeti himnusz, mely az illető nép sajátos láLkét ugy vissza tükrözné» mint Kölcsey Himnuszénak annyira áhítatos, annyira méltóságteljes és oly igazán magyar sorai, A Marsé illés voltaképen a francia történelem csak egy szakának: a forradalomnak éneke. A Wacht am Rhmin a német élet csak egyik vonatkozásának: a német-francia ellentétnek költői kifejezése. Kölcsey Himnuszának ereje ezzel szetaben a nemzeti élet és az nemzeti mult egészének felölelése. Kölcsey politikai pályája rövid, A reformkor harmadik ország gyűlésej az 1832-36-iki volt az ő tüneményes sikereinek szintére. De ebből Is csak jófoaaéh két esztendeig működött Pozsonyban, l832,deOQmber havában érkezik oda és 1835.február 9.-én már végleg búcsúzik az országgyűléstől. Igaz, hogy ez a rövid két esztendő elég volt ahhoz, hogy távízésa az orr szággyűlést ugy meghassa, hogy felfüggesztve ülését,aznap nem tanácskozott. Az 18^2-36-iki országgyűlésen három tüneményes magyar politikai tehetség lépett fel elősző rí Beák Ferenc, Kossuth Lajos, egyelőre csak aég mint egy tá*íollev5 követe és Kölcsey Ferenc. Kossuth Lajos hősévé lett az 1848-49-lki szabadságharcunknak. Deák Ferenc utána megkötötte a kiegyezést, Kölcsey Ferencnek a Gondviselés nem adott oly hosszú életet, hOjgjj politikai, kévéssé gének teljességét hazája javára kifejthette volna. Meg