Napi Hírek, 1923. május/2

1923-05-18 [0060]

Iliága, május 18. (11 avas.) Hermina Le.cg-, nőnek, a veit ncimlel császár fel sínjének, Vooi n!.sa, va 6 \ issza léivsJl holnapra vár,ák. (MTI.) Genf, május 18. (11a as.) A népszövetségi gaztíaságii bizottsága Dvoracsek cseh del.gátus elnöki éV s'vei Összeült. Az ülés napirrden szerepe: az; október. 15-ái) Genfifen tartamié neniizó'tközj vá|müg|yi könfeív-ncia munkarendjének megállapítása, tovéí.ibiái egyezményt! rVeziet kídoigozáísá a' kereskedelmi- szerzJ-xlíésekIjcai iogüall vóáasatotrbírK' s-Vg; ! i a ároztaianyokról s y&glül olyan idegen Személyek' & eaiialate'k ke :elésém :

1 kérdése, akiknek, illetvt amelyeknek a népszövclségiIvez tartozó valamely álltam terüle.é|n a letelepedést megengedték. (MTI.) \ ' .Ró,ma. május 18. A kamara mai ülésén örasc'ha kathoükus rié] já:l interpellációit intézett a kormányhoz, azt keretezve, hogyan akarja a kormány megóvni az innsbrucki eseményekkel kapcsolatban OI as 7:ország imlétltósagát. Mussolini miniszterelnök azt válaszolta, hogly az' olasz kormány az osztrák kormánytól az innsbrucki! esemi'.'ínyekkel kapcsolatban intézkedéseket ós kártérítési követeli: a törvényes eljárás megindult és a bűnösök megbüntetéséivel végződött. Ujabban az innsbruckihoz hasonló incidensek nemi tírténts:-:. Az in'etrpielljáló a választ tudomása! velle. Braschi ezután megkérdezte, milyen elégtételt és kártalanítást biztosit a kormány Mánni volt századosnak, akit 1920. március Vban Innsbruckban megjl|im adtak s azfótfa 'mfuh'fcaU leien , ( Mussolini "kijeienlelte, hogy a támadásnak valószínűleg nem volt politikai jtelle

0

e. A telteik kkierilésó nehéz, mert a támadás éjszaka és tanú nélkül történt. Marim akkoriban nem

1 vtoít aktív tiszt é-si mint kereskedő időzött Innsbruckban. Braschi a választ tudomásul vette. (MTI..) M/m. Frank lu rí, május 18. (Wolff.) Abböj az: alkalomból, liogf/ az elsl> német -nemzetgyűlés helveinöí esztendővel' ezs-Iőtl a Szent Pál templomban összeült, itt emlék ünnepség volt, amelyen a birodalom és az országok minisz!- nei is részt vettek, Eberí elnökkel élükön. Délutón tél három órakor ünnepélyes menet vonult a Szent Pál-templomba, ahol a frankfurti főpolgármester üdvözölte a mintegy ötszáz íőnyi vendégeket, t c Válaszában a birodalmi elnök különösen arra mutatott rá, hogy a német köztársaság weimári alkotmánya !az' eJső nemzíetgyül és hirdette Jogokon alapszik. Egység, szabadság és liaza volt az első nemzetgyűlés vezérlő csillaga és ez a mjajgva annak aj harcinak is, amelyéi a nemet nép a Kajnánál, a\ RuhrnájT és a Saarnáí (kénytelen lolylattni. A többi szónok is nyomatékkal mutatott rá ai demokratikus eszmékre, amc.'\ek> mik.ji;! 1848-ban, azl ui| isémletorSzáglot is áíhaijálk. Seitz, az osztrák nemlzüi tanács elnökeo beszédében rámutatott azokra az ak.dályokra, amelyek az ausztriai és birodalmi németek egyesülésének útjában álllanak és kifejezte bizalmát, hogy a n|é(mel nép egységre való vágya teljesülni fog. Riesser, a birodalmi gyűlés rná|sodik alelnöke, köszönetet írnontífott a németek lajközősségjének e rendületlen hirdetéséért. (MTI.) .