Napi Hírek, 1923. május/2

1923-05-30 [0060]

Az a taas abaaacg, amelyet az alkotmány biztosit, semmi. Meg lesz ugyan a tanszabadság, de összes felt keze ti iskoláink és intézeteink bezárulnak, ha a kormány politikája nem változik, ha nem erényesül a Józan belátás, hogy a XX, század harmadik évtizeeében aJ kieebbaé*f

i nemzetek millióinak ki kell hogy járjon az, amit a román állam egy vtlzad előtt néhány ezer kuczovlaeh rámánnaft kivont megszerezni. Azt tartják rólunk, hogy magyar embernek Romániában más ragya neSLehet, mint minden eszközzel arra törekedni, hogy megasaalsuljon mindaz, amit . a világháború eredményei létrehozta^ hogy minden magyar csak azt kívánja, hogy itt a magyar nemzet szupreniáciája álljon helyre, Jakabffy végül elfogadásra ajánlotta a határozati javaslatot, amelyet a aagygyüláa egyhangúlag magáévá tett, m u _ Ssuttja Ugrón János elnök indiIrányára a nagygyűlés táviratilag üdvözölte a királyt, kérve sárelmeinek orvoslását. ' § jeanJálstler dlauxiol egyet sni tanár szerdán este a LaatoB részvénytársaság olvasótermébe a a jfcagyar-franci a Irodalmi l'ársasag vádneiksége alatt "hivat és &ikarfi francia irodalomban" cimmel eloadáíst tartott^ amelynek egész De vét elát a pécsi egyetemi k%nyAÁ,£ alapja javára ajánlotta fel. Az előadáson, amelysaagy és élűkelá közönságet vonzott, Domlcet francié, üö'vet is magjelent. Az elöaaaa.at Fekár Qyula vezet te oe , és rei-mutatet-t Misiié* S»Auriolnak

: o franci a-magy a r irodaimi ^.apcbolatok azorueabüát a tel e körül szerzett érdemeire. alstlar ö-Auri ol-kifejtet te*-hogy metodikuaan beszélni a mai ..irodalomról szinte lehet®tlea

3 mert ma mag taonyZikaz' %> távlat,mely az összefoglaló áttekint éeeicheü és a .helyes éri éke la shsz okvetlen ül szükséges. Síehát mindössze 'egyszerű képet akeac nyujtaai tt módéra franoia^irodalom helyzetéről. As első dolog, a>uely meglep, e téren a nagy /tevékenység:amely már ezintfe túltermelésig fokozódott. Msoő•áőr ^elímz

l

f;& m,i- irytí al ómban megnyilvánuld kontraszt az. ir ólaim! müvek eredetisége és különféleságe következtében, A divat és a aiker látszólagos hasonlóság mellett lényegesen különböző jelenségek. A siker inkább materiális okoktól függ, a igy &xs porban kereskedelmi te^apszetü. Jfagy befolyást gyakorol ra eia'cfeorbaa> az a körülmény, hogy ma sokkal "többet olva&hak, mint azelőtt. Jiz olvas ok ozons«g gyarapitásaban,lényeges szerepe^van a háborúnak, azzei szettben a divat-sokkal keveeb|emegfogható és kifejezhető jelenség*; ugy hogy nem ÍB ália<r pithato meg pontosan; hogy melyik ami francia 1 rooalomb&jrt a ei-Vat o sr írautty.. Annyit axonban megállásit itatunk, hogy az irók többsége regényíró; sok,hajdan igen kifejlett irodalmi irány ma úgyszólván teljeeen kipusztult* A regény a műfaj ok összes terére behatolt^ aminek teázásáét es következménye, hogy , az irék egyén.i»é^gánek különfélesége követ kéziében a mai f rancia f

regényirodalom rendkívül változatos, A költészet iránt az árdakládes t e teme a ess csökkent. Jíajd ismertette a francia regSJiyíráeiiöilfajait ée ve©íl Giraudou-t és Proust-t állította a jelenben divatos regényirók mintakepe gyanánt y

egymással szembe.*.. Véleménye szerint különbséget lehet tenni ú. regény irok között koruk szerint is, mert a legf iataiabb'irói generáció a háborúban rááztjvett és régi hd£yományok<ün induló irónemzedéktÓl forradalmi sz elteménél fogva lé*"nyegeuen elválasztható. Slöadásábam arra a kon&luziora jutott

f< hogy a modern irodalom „káoszában egy közös vonás nyilvánul meg: a régi elvekhez való ragaszkodás. f i f

ekár Gyula a Magyar-francia Irodalmi társaság neveben meleg kőszoate meg mistler ö»Auriol élvezetes előadását,amellyel a francia irodalomnak ujabb barátokat szerzett Magyarország-on.