Napi Hírek, 1923. május/2

1923-05-29 [0060]

caemegekereskedésekbem a hatóságilag megállapított áras: négy-öts zoröffén hal titokbaa mégis kapható, fHaTaly jamuarbos viszonyítva az ela órangu é*~ lelmioikkek ára ma jő nam kivétel nélkül két-^ro majorosára ameikadett„ Tömérdek nehézséget okozott a "naoionalizálás'*» amit Romániábam nem ESO*ciélis, hasem politikai értelembem vesznek, A-nációnálizáláe nema^t ja^ lenti, hogy a aagöntulajdoa köztulajdonba megy át* haaaahogy Ueg&n^/iuM4 iuüUtQ&C román kézbe korai, Sn&ek a törekvés***: elsősorban a romániai liberálisok a bajnokai* akik tüzzel-vassal dolgoznak enaek az eszmének megvalósításáért. Ez a magyarázata, hony a romániai nemzet 1 bank ok alaptokéje és-tartaléka az 1919***i évhez képest 344*661,888 leiről 192X«*bea l

t

28£,062,345% * leire ' • emelkedettv mig ugyanakkor a romániai feemsset*kozl 'bankok tó*é*í* és tartalékja 22G*5Sl*l32 leirfíl csak 564,934,056- lei** re gyarapodott, A tőkének es a hallatlan magnöveke-dése "annál különösebb jelenség, mar t ugyanézea iöó* alatt a meságaiadaság éa as ipar teljesen aezcrganisaledoit* AZ ajEport 1919-%es 100 milliót tatt ki, mig as import 3 1/2 milliárdnál többre rúgott, 1920-ban m export 3 1/2 milliárd

fr as import peaig 7 milliárd! volt, a mér la g tehát kedvezőtlen, Sz annál meglepőbb, mert a bi okokban f elhalmozod! tt pénsiaeiaiyi

sá)gb€l. teljes két mílli á^tepari

: vállakózásokra fordít&<Za,pj—^— — ' " ' " ^"— ^ - V'T, ' ^ . • rTT; ...^---^^^-^^ végződik, hogy bár Románia két 3 égtől sörül gasdag, 'gazdaság áö csak-részben és rossssetl használjak ki. Hogy.a jövőre kicsoda, hogyan és kinek ,fog^a Románia ga2da,^á%át kihasználni , 3»t ma nehéz volna megitGHaa&i, /MII/ I > «!=»«*—* . § Páriabői jel antik a Magyar Sávira*! Irodának* A nemzet- n közi mezőgasuiasggi kongresszus harmadik osztályát amely általában a L&CL

A-V mezőgasuasági szociálpolitikával és szövetkezeti kérdésekkel fbí&alkozott, érdekes incidensre adott alkalsat; latatl Jonest; a román fölaniveléaigyi aj^iazterium igazgatójának előadása,

5 Iieati Joneicu ugyania előadat tartott a román földreformról s a szövetkezeti mozgalomról., A földrexoffiü tárgyalásánál beismerte, hogy Románia "négy* tartománya számára különböző földreformtörvényeket hozott. Ezután részletesééi ismertette a román szövetkezeti mozgalmat s utalt arra, hogy emek a szövetkezeti forgalomnak a segítségével a földrefoatot már is fitosról t életbe lép*stm

6 ugy hegy a latifundiumok nárís a földmivesek kesébe kerültek s a tenBáskozo/í&növekedett,

1 M a merész állitáa ellenválaszra késztette Belgium egyik kép-* viselőjét a kongresszusom: Albert Belcss-t, a gomblouaU gazdasági akadémia prof íísszoráfw" Balos ki jelentette, hogy a sz övesiszetl mozgalomnak nagy tisztelője s régi ismerő ge* de es az e&zm aem művelhet csodákat^ Az előadó adatainak ellflnér® késségét fejeste ki az. iránt, hc&y Romániának sikerült volna 1-2 év alatt ilyen radikális refoneot simán megvalósítania, mint azt az előadó jelentése feltünteti* EZ a reform az Ő vélaaéaye ezerint a nagybirtokot iaegaeausisltettei anélkül, hogy a termelést elősegítette volna,; Amennyiben ennek k hatása még nem éreziaatáP a roícán f öldaivelésb en, B&oa a ser Int ®iz kelőbe kéts%kivai érezhet lesz, mert a román földreform tul ^radikális és forradalmi temészetü volt. Ennek a.következménye as, hogy tőke nélkül hagyja a mezőgaadasáá got s Így a mezőgazdasági üzem visszaesik^ Ezen az irányéba szövetkezeti eszme sem segít, mert a román földrefomot minden átmenet nélkül, egyszerre hajtották végre,!