Napi Hírek, 1923. május/2
1923-05-23 [0060]
. mmL n lí ? ionbó ! L u jelentik a Magyar Távirati irodának: A *2h% Eoonoaic tfeviae" cWt angol folyóirat dr. Popories Sándor titkos tanacBoenak^JiaiBgjrarorEW Bsanájjísa" oiűiü következő cikké* közli: (ŐOTUJMÍ^Ítfugyifdhhjfc jafUcó&zMtSCd Bethlen gráf miniszterelnök és káiley pénzügyminiazter Páriába utaztak, hogy többek közt mag jelen jenek a jóvátételi bizottság előtt j <xz előtt a testület előtt, amely a békeszerződés folytán JBUrópa négyrészesek gazdasági és pénzügyi életét átölelő hatalomra tett szert. Az utazás célja elsősorban az, hogy a jóvátételi bizottság előtt kifejtsék, hogy az állaa mostani gazdasági és pénzügyi helyzeténél fogva az eddigi teljesítményen tult.snő effektív teljesítményre gondolni sem lehat, továbbá, hogy a lesújtott ország felélesztése csak külföldi, gyorsan érkező segítséggel lehetséges és ebből a célból az állami vagyonnak és az állami jövettej. mejaie* a trianoni békeszerződésben megállapított zálogjogi lekötóse megszüntetendő,hogy a külföldi hitelsególy részére mindenesetre megkívánt biztosítékok rendelkezésre álljanak. üz az utazás tehát nem esetlegéé taktikai kísérlet, hanem attnyleges viszonyok me^itóléséből ered* sem egészen uj dolog,hogy a világháborúban való részvétel végül valamennyi államra a legsúlyosabb gazdasági következményekkel jár és hogy ez még fokozottabb mértékben áll Magyar országra, amelynek közvetlenül az ellenségeskedések megszüntetése után két forradalmat és majdnem öt hónapig tartó bolsevista-uralmat kellett leküzdenie, olyan időben, amikor a javaitői megfosztott világ az uj értékeknek a végletekig fokozott termelését követelte volna mag. A legértékesebb nyers- és segédanyagok, amelyek az ezelőtt egyaégea osztrák-magyar gazdaaágl területről származtak, egy ősapáéra idegen eredetűek lettek. Az egészséges és haladó ért ékt emel esnek valamennyi feltétele falborult, ühez járultak azután a békeszerződés . rendkívül súlyos pontjai a volt ellenséges külfölidol szemben fennálló, a háború előtt vagy a háború alatt esedékessé vált tartozások t átint etében, ami Magyarországra nézve annál súlyosabb volt, mert állami éa közgazdasága pénzeszközeinek suik^rfBóge folytán mindig tetemes külföldi tőkebehozatalra volt utalva, ff aha két nagy hitelezőállammal, Angol országgal és Franciaországgal utólag a terhekeh, könnyítő adósságtörlesztési egyezmények jöttek ia lét re, ezek a könnyitések nem voltak elegendők, Magyarország (pénzügyi T^Zyz<dofe<r^ ; a könnyített köt élezett Bégeknek sem tudna a megállapított határidőre éa a megállapított mértékben megfelelni. fw^ Me*wan azonban az a törekvéa, hogy Magyarország megzavart közgazéaaágéftegéazsógee útra terelje és as élaiakarás érvényesüljön. A mezőgazdaság, Magyarország nemzeti termelésinek logfőbo ága, viharosan követeli a jövedelem fokozását, Jtanek a törekvésnek azonban hátrányára vem az a nehézség, sőt as a lehet etlenség,nagy nesogaaéaságl kiadások ásására hitelekhez vagyis uj pénzhez juásunk. Az ipar is virágozni akar, ée t enaéezevsseraleg osek a most már különálló magyar vámterületen fejlődik ki, a világparitáaon alul maradt munkabérekre és az egyre hanyatló pénzértéknek a behozat alt előmos élt 6 hatására támaszkodva. *z ipar és a kereskedelem is még azok aiectfc a k énya serga zda sági r ea ész ab ál yok ola tt az en ve d nek, amel yek r éezb en a háború idejéből származnak, részben pedig ujabb keletűek. A gazdaság valamennyi ágát azonban saját pénzértékünknek folytonos pusztulása, nyomja. iSzt megérzi az őstermelés, de még nagyobb mértékben az ipar és a kereskedelem,. Lehetővé teszi a szédületes nyereségeket, a természetes vagyonmegosztást teljesen tanaészetellenessé változtatja, zagy
